1986-ban a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) betiltotta a kereskedelmi célú bálnavadászatot a gyorsan kimerülő állományok miatt.
Elméletileg véget vetettek annak a gyakorlatnak, hogy a bálnákra a húsukért és a bálnáért vadásznak, amely évszázadok óta népszerű szerte a világon.
Vannak azonban olyan országok, amelyek a tilalom ellenére is bálnavadászatot folytatnak. Norvégia például „kifogásolja” a tilalmat, míg Japán 2018-ban kilépett a Bizottságból.
A Whale and Dolphin Conservation (WDC) adatai szerint Japán, Norvégia és Izland közel 40 000 bálna haláláért felelős 1986 óta.
A vadászott bálnák húsát és testrészeit értékesítik, és különféle cikkek készítésére használják fel, a gyógyszerektől az egészségügyi termékeken át az ételekig és állateledelig.
A bálnavadászat régóta népszerűtlen; sokan egyszerűen zavarónak találják egy ilyen fenséges állat lemészárlását, különösen egy már veszélyeztetett állat lemészárlását.
A bálnavadászatnak mégis van egy ugyanilyen, ha nem több, nyugtalanító következménye, amelyre a tudósok csak nemrégiben kezdtek felfigyelni.
Ami azt illeti, a bálnák nagyon hasznosak, ha a szén-dioxidot távol tartják a légkörtől, ezért vadászatuk valóban nagyon káros a környezetre.
Ha meg akarjuk érteni, hogy a bálna vadászat miért nem környezetkímélő tevékenység elég ha belegondolunk méretükbe.
A bálnák a Föld legnagyobb élőlényei közé tartoznak, és alapvetően óriási szénraktárak. Amikor természetes okok következtében halnak meg, akkor a belőlük fennmaradó szén lesüllyed az óceán fenekére, ahol évszázadokig megmarad és hasznos tápanyagot képez.
Ha egy bálnát levadásznak, és a teteme nem süllyed az óceán fenekére, akkor az összes szén a légkörbe kerül.
A Maine Egyetem egyik tudósa úgy becsülte, hogy a 20. század során a bálnavadászat nagyjából 70 millió tonna szén-dioxidot bocsátott ki a légkörbe.
Ez talán nem tűnik soknak (15 millió autó képes erre egy év alatt), de a bálnák nemcsak meghalnak és az óceán fenekére süllyednek, hogy kiveszik a részüket a bolygóért.
Még kakilással is hozzájárulnak a globális felmelegedés elleni küzdelemhez! A bálnák ürüléke vasban gazdag, ezért a fitoplankton számára tökéletes környezetet kínál a növekedéshez.
A fitoplankton viszont kiválóan képes megkötni a szén-dioxidot a légkörből. Valójában a becslések szerint a fitoplankton megköti az összes megtermelt szén-dioxid 40%-át.
Ha kevesebb bálna van, akkor kevesebb a fitoplankton, és az óceán szén-elnyelő képessége jelentősen csökken.
A WDC egyik politikai menedzsere szerint „A bálnavadászatot olyan tragédiának kell tekintenünk, amely egy hatalmas szerves szénszivattyút távolított el az óceánból.”
A kutatások azt sugallják, hogy a bálnavadászat más, közvetettebb módon is hatással volt a környezetre. Például, mivel az óceánokban egyre kevesebb a bálna, az orkák elkezdték zsákmányolni a tengeri vidrákat.
A tengeri vidrapopulációk csökkenésével a tengeri sünök elterjednek, és a tengeri sünök előszeretettel lakmároznak a moszaterdőkben, amelyekről már régóta tudjuk, hogy nagy CO2-elnyelő.
Mindez tehát az elmúlt években összehangolt erőfeszítésekhez vezetett a bálnapopulációk helyreállítására. Az ötlet egyre népszerűbb más éghajlatváltozási kezdeményezések kapcsán.
Más ötletek közé tartozik a faültetés és a fitoplankton növekedésének serkentése vas hozzáadásával az óceánhoz. A faültetéssel viszont az a probléma, hogy ehhez olyan földtömeg kell, amivel egyszerűen nem rendelkezünk.
És bár a fitoplankton növekedésének mesterséges stimulálása jó ötletnek tűnhet, a tanulmányok valójában azt mutatják, hogy sokkal kevésbé hatékony, mint a bálnapopulációk újjáépítése.
A bálnapopulációk helyreállításának további előnye, hogy nemcsak az éghajlatváltozás elleni küzdelmet segíti elő, hanem más módon is segíti a bolygó ökoszisztémáját.
Például a bálnatetemek számos mélytengeri faj számára kiváló élőhelyet biztosítanak. A kutatások szerint a bomlás utolsó szakaszában lévő csontváz akár 200 fajt is képes elhelyezni és táplálni.
Már létezik számos szén-dioxid-kiegyenlítő mechanizmus, amely lehetővé teszi a magas szén-dioxid-kibocsátásért felelős felek számára, hogy a bálnák újratelepítésébe fektessenek be.
Az ötlet az, hogy a saját szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentése helyett inkább a bálnapopulációk védelmébe fektetnek be, és ezáltal szén-dioxid-semleges pozícióba kerülnek.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2019-es tanulmányának egyik társszerzője a szén-dioxid-kiegyenlítési rendszerek potenciális résztvevőihez fordult. Azt mondta: „Amit csinálunk, az az, hogy értékeljük a bálnák szolgáltatását, mert megkötik a szén-dioxidot.”
Az IMF 2019-es dokumentumának következtetése az, hogy a bálnák védelmét most prioritásként kell kezelni az éghajlatváltozás folyamatban lévő problémájának tekintetében.
Nem derül ki, hogy a téma felkerül-e az ENSZ éghajlatváltozási konferenciájának napirendjére, amelyre 2024-ben Azerbajdzsánban kerül sor.
Forrás: (BBC) (WDC)
De a bálnák valójában sokkal többet kínálnak a szépségüknél. Nagyszerű szövetségesek a globális felmelegedés elleni küzdelemben. Tekintsd meg ezt a galériát, hogy megtudd, hogyan segítenek a bálnák az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
Hogyan segítenek a bálnák a klímaváltozás elleni küzdelemben
Nagyszerű szövetségesek a globális felmelegedés elleni küzdelemben!
LIFESTYLE Környezet
A Földet otthonának nevező lények közül lehetetlen nem megcsodálni a bálnát. Különféle formában és méretben léteznek, egyik szebb, mint a másik, és fenséges voltuk időtlen idők óta leköti az emberiséget.
De a bálnák valójában sokkal többet kínálnak a szépségüknél. Nagyszerű szövetségesek a globális felmelegedés elleni küzdelemben. Tekintsd meg ezt a galériát, hogy megtudd, hogyan segítenek a bálnák az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.