<p>Előfordul mindannyiunkkal időről időre, hogy kaparózunk; Legyen szó idegesítő pörsenésről vagy egy kis száraz bőrdarabról, a legtöbbünket idegesít. De a helyzet egy kicsit más, amikor ez a fajta viselkedés kényszeressé válik, és képtelenek vagyunk leállni. Ez így van a kaparózási rendellenességben szenvedőknél, más néven dermatillomániában vagy excoriation rendellenességben szenvedőknél.De mi okozza azt, hogy piszkálnunk kell a bőrünket a sérülésig, és létezik-e erre kezelés? Ebben a galériában ezekre és még sok más kérdésre is választ adunk.</p>
A bőrkaparási rendellenesség, más néven dermatillománia és excoriation olyan rendellenesség, amikor egy személy kényszeresen piszkálja a bőrét.
Ez nem egy hétköznapi kaparózás, hanem inkább kényszeres viselkedés, amely gyakran sérülésekhez és hegesedéshez vezet.
A kaparózás összefügg a rögeszmés-kényszeres rendellenességgel (OCD), de van néhány különbség. Az egyik a rögeszme hiánya (kontrollálhatatlan gondolat vagy késztetés). Ez nem következik feltétlen a kaparózási rendellenességből.
A kaparózás a megkönnyebbülés érzésével és a pozitív érzelmekkel jár együtt, ami általában nem ugyanolyan mint az OCD.
Az öncsonkítás gyakori a kaparózási zavarban szenvedőknél, míg az OCD ritkán jár bármilyen önkárosítással.
Becslések szerint a betegség a férfiakat és a nőket egyaránt érinti, de a nők aránya magasabb.
Az aknés vagy ekcémás embereknél nagyobb valószínűséggel alakulnak ki kaparózási zavarok. Az állapot gyakran serdülőkorban alakul ki, de felnőtteknél is előfordul.
A dermatillomania meglehetősen ritka. Csak az Egyesült Államokban a becslések szerint a felnőttek 1,4-5,4%-át érinti.
Attól függetlenül, hogy a betegségben szenvedők tudatában vannak-e annak, hogy a bőrüket piszkálják, a viselkedés kényszeres. Vérzést, hegesedést és akár a sebek elfertőződését is előidézheti.
A betegségben szenvedők szégyellhetik magukat a sérülések és hegek miatt, és megpróbálják elrejteni őket úgy, hogy ruhával és sminkkel takarják el őket. Ez a szégyen több szorongáshoz vezethet az emberek társadalmi életében.
A kaparózási rendellenesség által leginkább érintett területek a fej (arc, nyak, fejbőr), a karok (beleértve a kezet és az ujjakat is) és a lábak (a combtól a lábujjakig).
Ilyenkor az ember nem is tudja, hogy kaparózik. Ez gyakran más tevékenységek végzése közben történik (pl. olvasás, vezetés, tévénézés stb.). Úgy gondolják, hogy ez az önstimuláció egy formája.
A bőr egy adott területére irányuló kaparózási késztetést fókuszált kaparózásnak nevezzük. Úgy gondolják, hogy ez az unalom és/vagy a kellemetlen érzés elleni küzdelem egyik formája.
A dermatillomániának nincsenek konkrét okai, de van néhány tényező, amely szerepet játszik a bőrszedési rendellenesség kialakulásában.
Az egyik ilyen tényező a genetika. Ebben az esetben gyakran egy közeli családtag van a betegség hátterében.
Az agy szerkezete azokon a területeken, amelyek a tanulást és a szokások kialakulását szabályozzák, nagyobb valószínűséggel különbözik a betegségben szenvedő embereknél.
A dermatillomániát néha más mentális egészségügyi problémákkal kapcsolatos megküzdési mechanizmusként, és érzelmi szabályozásként (például unalom, stressz, szorongás stb. kezelésére) használják.
A kaparózásban szenvedők más OCD-vel összefüggő rendellenességekben is szenvedhetnek, beleértve a hajhúzást (trichotillomania) vagy a körömrágást (onychophagia).
A szorongásos rendellenességek, valamint a depresszió, a bipoláris zavar és a Prader-Willi-szindróma a dermatillomániában szenvedők leggyakoribb mentális problémái közé tartoznak.
A legtöbb ember bizonyos ponton szedi a bőrét (pl. száraz bőr, pattanások stb.), de ez egy folyamatos és ismétlődő időszak az egyik fő jele annak, hogy egy személy bőrválasztási zavarban szenvedhet.
Egy másik egyértelmű tünet az, hogy képtelenség abbahagyni, annak ellenére, hogy többször próbáljuk megváltoztatni a viselkedést. Csakúgy, mint a sérülések jelei és az egyén életére gyakorolt bármely jelentett hatás (pl. szégyen, társadalmi elszigeteltség stb.)
Az egyéb lehetséges okok kizárása is fontos. A viselkedést nem válthatja ki más bőrbetegség, gyógyszerek (mind a vényköteles, mind a rekreációs célú) fogyasztása vagy más mentális egészségi állapot, mint például a test diszmorf betegsége.
A kezelés általában gyógyszeres kezelést és terápiát is magában foglal. Az ilyen esetekben alkalmazott gyógyszerek lehetnek antidepresszánsok, görcsoldók és antipszichotikumok.
A tápanyagok, mint például az N-acetilcisztein aminosav, szintén segíthetnek a késztetések szabályozásában.
A gyógyszeres kezelés mellett általában valamilyen pszichoterápia javasolt. Ez magában foglalhatja, de nem kizárólagosan, a szokás-visszaszorító terápiát, a kognitív viselkedésterápiát (CBT), valamint az elfogadási és elkötelezettségi terápiát.
A dermatillomániában szenvedők szintén részesülhetnek a csoportterápiában és támogatásban.
Mivel a dermatillomania egy mentális egészségi állapot, amelynek számos lehetséges oka van, nem lehet megelőzni.
Ha kaparózásos rendellenességben szenvedsz, megpróbálhatod elkerülni a kiváltó tényezőket. A viselkedést gyakran bizonyos helyek vagy helyzetek váltják ki. Ha tisztában vagy ezekkel, próbáld elkerülni őket.
Ritkább lehet a késztetés, ha a kezeid elfoglaltak (pl. különböző eszközök használata). A kesztyű használata vagy kezet takaró ruha viselése is egy módja lehet a további öncsonkítás elkerülésének.
A kaparózás egész életedben jelen lehet, de kezeléssel csökkenthető az intenzitás. Fontos a dermatillomania-t kiváltó okok kezelése.
Források: (Cleveland Clinic) (Mental Health America) (Picking Me Foundation) (WebMD)
Mennyire komoly probléma a kaparózás?
Az okok, tünetek és kezelések megértése
HEALTH Dermatillomania
Előfordul mindannyiunkkal időről időre, hogy kaparózunk; Legyen szó idegesítő pörsenésről vagy egy kis száraz bőrdarabról, a legtöbbünket idegesít. De a helyzet egy kicsit más, amikor ez a fajta viselkedés kényszeressé válik, és képtelenek vagyunk leállni. Ez így van a kaparózási rendellenességben szenvedőknél, más néven dermatillomániában vagy excoriation rendellenességben szenvedőknél.De mi okozza azt, hogy piszkálnunk kell a bőrünket a sérülésig, és létezik-e erre kezelés? Ebben a galériában ezekre és még sok más kérdésre is választ adunk.