A dán monarchia az egyik legrégebbi a világon. A származásukat Dánia első viking királyaiig vezethetik vissza, több mint 1000 évvel ezelőtt.
Az Öreg Gorm, más néven Gorm Languid, Dánia uralkodója volt, Kr. e. 936-tól haláláig, kb. i.sz. 958.
Az Öreg Gorm Jellingtő uralkodott, ahol fia, Harald, később két birtokot és egy templomot is emelt Dánia kereszténységre való áttérésének emlékére.
Harald meghódította Norvégiát és Dániát, ezzel véget ért a norvég panteon Dániában. Ennek emlékére Jellingben egy nagy rúnakőt íratott apja emlékére.
Maga a rúna az ország keresztlevelének számít. Még a dán útlevelekben is megjelenik. Ma a Jelling-emlékműveket a viking kor legszebb emlékeinek tartják.
A mai dán királyi családnak valóban van összeköttetése ezekkel a legkorábbi viking királyokkal, akiknek uralma később Svédország déli részén, Norvégián, Grönlandon, a Feröer-szigeteken, Shetlandon, Orkney-ben és Anglia egyes részein is megjelent.
Egy dán herceg, Cnut vagy Nagy Kánuta nyerte el a trónt Angliában 1016-ban. 1018-ban a dán trónra lépésével 1035-ig egyesítették a királyságokat. Uralkodását a viking kor csúcsának tekintették.
1397-ben a dán monarchia csatlakozott a Kalmar Unióhoz, amely Norvégia, Svédország és Dánia királyságát egyesítette egyetlen monarchia alá.
Ez a skandináv unió egészen I. Vasai Gusztáv 1523-as svéd lázadásáig tartott. Ezzel egy időben Norvégia dán tartomány lett.
Az utolsó katolikus király, aki Dániában és Norvégiában uralkodott, I. Frigyes uralkodása olyan hagyományt indított el, amely a mai napig tart: a dán királyokat felváltva Frigyesnek vagy Christian-nek hívják.
1657-ben III. Frigyes dán király háborúba kezdett Svédországgal, ami katasztrofális következményekkel járt a Királyságra nézve. A Great Belt (szoros a dániai Funen és Zéland szigetei között) a hideg időben befagyott, ezért a svéd király átvonult seregével a jégen, ami oda vezetett, hogy Dánia elveszítette saját területének egy részét és két norvég megyét.
Hónapokkal később a svéd király csapatokat küldött Koppenhága elfoglalására. A dánok felvették a harcot, és röviddel a koppenhágai szerződés aláírása után Norvégiát, Svédországot és Dániát elválasztó határvonalakat hoztak létre, amelyek sok tekintetben ma is léteznek.
E sorozatos háborúk és szerződések után 1660-1661 között abszolutista monarchia jött létre a Dán Királyságban. Bevezette a hitbizományi rendszert, vagyis a trónra lépés csak a férfi vonalon keresztül történhetett.
Az abszolutista monarchia két évtizeden keresztül folytatódott Dániában, VII. Frigyes király uralkodása előtt. Uralkodása idején megváltoztak a monarchiával kapcsolatos kulturális érzések.
Amikor 1848-ban hatalomra került, mindössze egy év telt el a júniusi alkotmány bevezetése előtt, amely Dániát alkotmányos monarchiává tette.
1863-ban IX. Christian lett a feltételezett örökös, mivel VII. Frigyesnek nem voltak fiai. IX. keresztény volt az első dán uralkodó, aki a Glücksburg-házból érkezett, amely jogdíjakat termelt az egész kontinensen.
A mai dán királyi család a Glücksburg-házhoz tartozik, amely a német Oldenburg-ház fióktelepe. Ez a dán monarchia egyik legfontosabb családi vonala. Csakúgy, mint II. Margit dán királynő, V. Harald norvég király és III. Károly, az Egyesült Királyság királya a Glücksburg-ház tagjai is apai ágon keresztül örökölték rangjukat.
Az 1918-as dán–izlandi egyesülési törvény újradefiniálta Izlandot a Dán Királysággal perszonálunióban lévő szuverén államként. Ezzel X. Keresztény király lett az autonóm Izlandi Királyság, valamint Dánia királya. Uralkodása 1941-ben Dánia német megszállásával szünetelt, és 1944-ben az izlandiak a köztársaság megalapítására szavaztak.
1920-ban alkotmányos válság következett be Dániában, amikor X. Keresztény király tartalékos hatalmát felhasználva feloszlatta az egész parlamentet. Az emberek felháborodtak, és lépéseket tettek a monarchia teljes elbocsátására. Ő azonban meghátrált, és átvette azt a szimbolikus szerepet, amelyet a dán monarchia ma visel.
Margit királynő 1972 óta uralkodik Dániában. Ő a világ egyetlen uralkodó királynője.
Margit királynő Frigyes király és IX. Ingrid királynő legidősebb gyermeke. 1953-ban lett a feltételezett örökös, amikor az alkotmányt úgy módosították, hogy a nők is trónra léphessenek.
1967-ben feleségül ment Henri-Marie-Jean-André de Laborde de Monpezat francia diplomatához, mielőtt trónra lépett. A házasságkötéssel Henrik Dánia herceg lett. Két fiúk született, Frederik és Joachim.
A dán királynő nem hozza nyilvánosságra politikai véleményét. Célja, hogy egységes alakot képviseljen az otthoni nagyközönség számára.
Frederik herceg feleségül vette Mary hercegnőt, egy ausztrál nőt, akivel a 2000-es olimpiai játékok idején ismerkedett meg Sydneyben. 2004-ben házasodtak össze.
Négy közös gyermekük van: Christian herceg, Izabella hercegnő, valamint Vincent herceg és Josephine hercegnő, ikrek.
2022-ben Margrethe királynő megváltoztatta néhány unokája, Joachim herceg és Marie hercegnő királyi címét. Hercegből és hercegnőből Monpezat grófjává és grófnőjévé váltak. Ez lehetővé teszi számukra, hogy királyi kötelességektől mentesen folytassák magánéletüket, miközben továbbra is megtartják helyüket az örökösödési sorban.
A dán királyi családot itthon kedvelik. Valójában a nagyközönség körében elfogadottságuk általában 82-92%. Természetesen az embereket meglepte, amikor Margit királynő a nemzethez intézett nyilvános beszédében lemondott a trónról.
A királynő 2023. december 31-i bejelentése azt jelenti, hogy legidősebb fia, Frederik koronaherceg 2024-ben trónra lép.
"2024. január 14-én, vasárnap a HRH A Herceg átveszi a dán trónt 10. Frigyes királyként. Ugyanakkor a HRH ( His Royal Highness) A koronahercegnő HM (HEr Majesty) Mária Királyné néven lesz ismert" - áll a dán királyi udvar közleményében. "A királyi pár ezentúl Dánia királya és királynője címet viseli."
Forrás: (Scandinavia Standard) (People) (Britannica) (Denmark.dk) (Visit Denmark) (The Royal House - Kongehuset)
Kattints ide, ha többet szeretnél megtudni Dánia királyi hagyományairól.
A dán királyi család viking eredete
A világ egyik legrégebbi monarchiájának lenyűgöző története
LIFESTYLE Dánia
Mennyire ismered a dán királyi család történetét? A világ egyik legrégebbi monarchiája, a dán királyi rendszer gyökerei a több mint 1000 évvel ezelőtti viking királyokig vezethetők vissza. Rendszerük azonban egy lényeges dologban különbözött: választhatási rendszerben működtek. Csak 1660-ban fogadták el az örökölt rendszert, és jött létre a mai monarchia vérvonala. A környező országokban élő társaikhoz képest meglehetősen visszafogottak, a jelenlegi családot gyakran látni Koppenhágában is biciklizni. De miért is volt Dániában kezdetben monarchia, és kik voltak azok a figyelemre méltó alakok a történelem során, akik örökséget hagytak ennek a kicsi, mára szociálisan liberális nemzetnek?
Kattints ide, ha többet szeretnél megtudni Dánia királyi hagyományairól.