A kimaradás pontos oka továbbra sem ismert
Hivatkozva az akadémiára és az International Crisis Group által összeállított listára, itt van 10 konfliktus, melyre nem árt odafigyelni 2024-ben. Valamint a világ legingatagabb régiói, ahol a háborúzás életmóddá vált. Kattints, és nézd meg, hol vallottak kudarcot a harcok befejezéséért tett erőfeszítések.
Az Al Jazeera szerint 2024. május 24-én a Gázában a Hamasz által 2023. október 7-i támadások óta elesett civilek száma legalább 35 800 volt. Izraelben többezer halálos áldozattal járt a konfliktus, míg a megszállt Ciszjordániában a halottak száma mostanra szintén többezres nagyságrendű.
2024. május 20-án a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancs kiadását kérte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Yoav Gallant védelmi minisztere és a Hamász három magas rangú személyisége ellen, ugyanis 2023 októbere óta az emberiség ellen köztük Yahya Sinwar vezető ellen, elkövetett háborús bűnökkel vádolják őket. Az elfogatóparancsok végrehajtásáról szóló döntés függőben van.
Az Izrael-Hamász háború a szélesebb körű regionális konfrontáció ellen folyik. Április 13-án Irán példátlan légi támadást intézett Izrael ellen drónokkal, cirkálórakétákkal és ballisztikus rakétákkal. Eközben a jemeni hutik ígéretet tettek arra, hogy továbbra is célba veszik a hajózást a Vörös-tengeren, amíg Izrael ki nem vonja hadseregét Gázából.
Továbbra is magas a feszültség a régióban: az Irán által támogatott Hezbollah Libanonban, különböző milíciák Irakban és Szíriában, valamint a Hamász és az Iszlám Dzsihád palesztin militáns csoportok különféle támadások sorozatában vesznek részt, ami növeli az azzal kapcsolatos félelmet, hogy a gázai háború átgyűrűzik a szomszédos országokba.
A 2019-es hadseregen belüli népfelkelés, amely Szudán egykori államfőjének, Omar al-Basírnak a merészségét mutatta be, ténylegesen elindította a jelenlegi szudáni háborút. A Szudáni Fegyveres Erők (SAF) és a Rapid Support Forces (RSF) néven ismert erős félkatonai csoport között kialakult hatalmi harc 2023. április 15-én heves összecsapásokba torkollott.
A harcok kezdete óta a humanitárius helyzet romlott. A háború etnikai gyilkosságokba torkollott, ezrek haltak meg, és milliók kényszerültek elhagyni. A helyzetet súlyosbítják az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó súlyos időjárási események, beleértve az árvizeket és aszályokat.
2024. február 24-én az orosz-ukrán háború második évébe lépett. Legfrissebb, február 22-én közzétett jelentésében az ENSZ Emberi Jogi Megfigyelő Missziója Ukrajnában azt közölte, hogy 2022. február 24. óta 30 457 polgári áldozat volt. Ez 10 582 halottról és 19 875 sebesültről szólt, bár a pontos számokat nehéz számszerűsíteni.
Míg a Kongresszus által április 23-án jóváhagyott, Ukrajnának szánt új, 61 milliárd dolláros segélycsomag javítani fogja Ukrajna harctéri pozícióját, egyes katonai elemzők arra figyelmeztetnek, hogy elképzelhető, hogy Ukrajnának 2024-ben Oroszország általi vereséggel kell szembenéznie. A CNBC szerint mivel Zelensky elnök erői visszatértek elsősorban védekező szerephez a konfliktus nem valószínű, hogy egyhamar véget ér.
A mianmari polgárháború, amelyet nagyrészt nem jelentettek be, 2021 óta dúl, amikor az ország hadserege megdöntötte a demokratikusan megválasztott kormányt. A puccsot a polgári lakosság széles körben elutasította, és polgári engedetlenséget, tiltakozást és tartós fegyveres ellenállást mutatott ki a katonai uralom ellen.
2024-ben a katonaság országos felkeléssel néz szembe, amely az ország egész területére kiterjed. A fegyveres etnikai csoportok és az ellenállási erők koalíciójának növekvő ellenállásával szembesülve a rezsim visszásan működik. A konfliktus továbbra is brutális. Az Armed Conflict Location and Event Data Project (ACLED) szerint a mianmari hadviselés jelenleg a legintenzívebb erőszakos konfliktus az általuk megfigyelt 50 országban.
Etiópia legészakibb Tigray régiójában a tigrayai lázadók harca a szövetségi erők ellen 2022 novemberében ért véget, két évig tartó vérontást és több százezer ember halálát követően. Míg a törékeny béke nagyrészt fennmaradt 2023-ban, a Human Rights Watch szerint a tigrayi civilek elleni súlyos emberi jogi visszaélések egész évben folytatódtak, különösen a nyugati, északnyugati és keleti Tigray zónákban.
Az egymással szembeni mélyen gyökerező bizalmatlanság, valamint mindkét oldal erőinek mozgósítása és fegyverek szétzúzása növeli a véletlen összecsapások valószínűségét 2024-ben, ami újabb konfrontációt és az ezzel járó erőszakot és nyomorúságot vált ki.
Az erőszak évtizedek óta része a Száhel-övezetnek. A Burkina Fasót, Malit, Mauritániát és Nigert magába foglaló afrikai régió, a Száhel-övezet a dzsihadista felkelés harctereként szolgált, számtalan szervezet részvételével, köztük a Jama'at Nusrat al-Islam wal Muslimeen (JNIM), az Iszlám Állam. Nagy-Szahara (ISGS) és az Iszlám Állam a Nyugat-Afrikai Tartományban (ISWAP).
Az erőszakos szélsőségesség várhatóan 2024-ben tönkreteszi a régiót. A Száhel-övezet politikai, biztonsági és gazdasági helyzete tovább romlik, mivel a konfliktus, amely alapvetően a dzsihádista kormányzás vidéki területeken való végrehajtásáról szól, súlyos humanitárius és védelmi válságot szít.
A haiti elnök, Jovenel Moïse 2021. júliusi meggyilkolását nagyrészt a csoportos erőszakos hullámért okolják, amely jelenleg ebben az elszegényedett karibi országban tapasztalható. Úgy tűnik ennek egyhamar nem lesz vége.
Moïse külföldi zsoldosok által okozott halála hatalmi vákuumot teremtett, amelyet az ország bandavezérei kihasználtak: a bűnözők irányítják a főváros, Port-au-Prince nagy részét. A harcok több száz halálos áldozatot követeltek, és tízezreket űztek ki otthonaikból. A kenyai biztonsági erők továbbra is beavatkoznak a káosz elfojtására, de május 26-ig még mindig nem értek el nagyobb eredményeket.
A 2023. szeptemberi offenzíva Hegyi-Karabahban, ahol Azerbajdzsán katonai offenzívát indított a szakadár etnikai örmény enklávé ellen, újra felhozta azt, amit a Külpolitikai Kutatóintézet "befagyott konfliktusnak" minősít. A szomszédos országok, Örményország és Azerbajdzsán egyaránt a magukénak vallják Hegyi-Karabah vitatott területét. A tavalyi offenzíva azonban szinte az összes ott élő ember – mintegy 120 000 ember – elvándorlását idézte elő.
A Hegyi-Karabah körüli több évtizedes konfliktusban két háborút is vívtak a vitatott enklávé miatt. Azerbajdzsán szeptemberi villámtámadása Hegyi-Karabah ellen véget vetett a három évtizedes de facto függetlenségnek a szakadár régióban, amelyet a világ már azerbajdzsániként ismert el. Még mindig él a remény, hogy a két ország végül aláírja a békemegállapodást. Ez a történelmi konfliktus azonban szintén nem mutatja a gyors javulás jeleit.
Joe Biden amerikai elnök és a kínai, Hszi Csin-ping, kaliforniai találkozója során 2023 novemberében némiképp átállította az órát a világ két legerősebb nemzete között. A két nagyhatalom közötti kapcsolatok azonban továbbra sem álltak helyre. Az Egyesült Államok vissza akarja szorítani Kínát, de Kína és az USA között kialakult a stratégiai verseny és konfrontáció mintája. Washingtonnak nincs más választása, mint diplomáciai úton kezelni. Mindazonáltal Amerika türelme súlyos próbáknak van kitéve.
A fő lobbanáspont Tajvan. 2024. május 21-én Kína kétnapos nagyszabású hadgyakorlatot indított Tajvan körül az úgynevezett "szeparatista cselekményekért" nevezett "büntetésként", miután a sziget egy új, demokratikusan megválasztott vezető mellett döntött, aki felszólította Pekinget, hogy hagyjon fel megfélemlítési taktikájával. A műholdellenes fegyvernek vélt támadási eszköz Kína és Oroszország által űrbe történő kilövése pedig felkeltette a félelmet afelől, hogy valószínűleg az űr lesz a hadviselés következő színtere.
A 2024-ben megfigyelt 10 konkrét konfliktuson túlmenően a világnak számos olyan régiója van, amely sajnos továbbra is a hosszú távú hadviselés szinonimája marad. A Genfi Akadémia által összeállított adatok szerint a Közel-Keleten és Észak-Afrikában jelenleg 45 fegyveres konfliktus zajlik, ezek többségét nem nemzetközi fegyveres konfliktusként (NIAC) azonosították. A Közel-Keleten Szíria a leginkább érintett ország a régióban. A szíriai polgárháború 2011-ben kezdődött, és eddig közel 618 000 emberéletet követelt az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja szerint.
Törökország fegyveres konfliktusa az ország területén a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) ellen 1978 óta tart. 2015 júliusában megtört a két és fél éves tűzszünet, amely a konfliktust egy új és halálos szakaszba vitte. A Nemzetközi Válságcsoport által összeállított statisztikák szerint azóta közel 7000 ember vesztette életét.
Irak, amely nem idegen a nemzetközi és nemzeti konfliktusoktól, 2014 januárja óta folytat fegyveres konfliktust az Iszlám Állam csoportja ellen saját területén.
Eközben a Törökország és Ciprus közötti konfliktus semmi jelét nem mutatja a megoldásnak 50 évvel azután, hogy Törökország 1974-ben megszállta a Földközi-tenger szigetét. Jelenleg Törökország a sziget északi részét foglalja el. A fényképen a Kyrenia-hegység látható az önmagát kikiáltott Észak-ciprusi Török Köztársaság zászlajával és a török zászlóval.
A Kadhafi-rezsim 2011-es bukása óta Líbiában állandó politikai zűrzavar és kapcsolódó fegyveres erőszak uralkodik. A nemzetközileg elismert líbiai kormány, a Líbia Nemzeti Hadsereg (LNA), a különféle fegyveres csoportok és a beavatkozó külföldi hatalmak mind hozzájárultak az ország destabilizálásához.
1957-ben Marokkó szuverenitását követelte Nyugat-Szahara felett. 1973-ban a Polisario Front is magáévá tette a régiót, miután Spanyolország kivonult az akkori spanyol Szaharából. 1975-ben Marokkó megszállta a területet. A mai konfliktust a Polisario Front és a magukat Szaharai Arab Demokratikus Köztársaságnak (SADR) kikiáltó államuk nagyrészt fegyvertelen polgári kampányaként jellemzik, hogy megszerezzék Nyugat-Szahara teljes mértékben elismert függetlenségét.
Afrika a második helyen áll a fegyveres konfliktusok régiónkénti arányában, jelenleg több mint 35 NIAC zajlik a kontinensen. A lista élén a Közép-afrikai Köztársaság (CAR) áll. Egy szegény ország, amelynek politikai történelmét katonai uralom és puccsok sújtották, a CAR belső etnikai feszültségei és gyakori fegyveres lázadásai több ezer halálos áldozatot követeltek, akik többségükben civilek voltak.
A Genfi Akadémia szerint Ázsia 21 jelenlegi NIAC színhelye Afganisztánban, Indiában, Mianmarban, Pakisztánban és a Fülöp-szigeteken. De gyakran az India és Pakisztán, valamint az India és Kína közötti két régóta húzódó nemzetközi fegyveres konfliktus kerül a hírek közé.
Európa hét azonosított fegyveres konfliktus színhelye, nevezetesen az Oroszország és Ukrajna közötti háború. Agressziós cselekménynek számít a Krím, a moldvai Dnyeszteren túli terület, valamint a grúziai Dél-Oszétia és Abházia orosz megszállása is. És a fent említett Hegyi-Karabah helyzete is fegyveres konfliktusnak minősül.
Hat nem nemzetközi fegyveres konfliktus zajlik Latin-Amerikában, Mexikó és Kolumbia között egyenlő arányban. A mexikói kormány kiállása az ország könyörtelen drogkartellei ellen első ízben késztette a Genfi Akadémiát arra, hogy a bűnszervezeteket érintő fegyveres erőszakot NIAC-k közé sorolja.
Források: (International Crisis Group) (Genfi Nemzetközi Humanitárius Jogi és Emberi Jogi Akadémia) (Al Jazeera) (Nemzetközi Büntetőbíróság) (Reuters) (Global Conflict Tracker) (Egyesült Nemzetek) (ACLED) (A Fehér Ház) (Kína- US Focus) (CNN)
A globális fegyveres konfliktusok aggasztó térnyerése
Lesz valaha béke a világban?
LIFESTYLE Háború
Hány fegyveres konfliktus zajlik jelenleg világszerte? Találd ki. Talán húsz? Ötven? Az igazság az, hogy több mint 100 fegyveres konfliktus van folyamatban szerte a világon. Ezt állítja a Genfi Akadémia, amely jogi kutatásokat és szakpolitikai tanulmányokat végez a fegyveres konfliktusok és az emberi jogok védelmével kapcsolatos nemzetközi jog területén. A háború 2012 óta fokozódik, amit korábban arab felkelések váltottak ki. Ukrajna orosz inváziója és az izraeli-Hamász háború a főhírek közé került, de több tucat kevésbé ismert konfliktus zajlik, amelyek közül néhány több mint 50 éve tart. 2025-ben pedig egyre több vezető törekszik katonai céllal: milyen háborúkra kell tehát különösen figyelni?Hivatkozva az akadémiára és az International Crisis Group által összeállított listára, itt van 10 konfliktus, melyre nem árt odafigyelni 2025-ben. Valamint a világ legingatagabb régiói, ahol a háborúzás életmóddá vált. Kattints, és nézd meg, hol vallottak kudarcot a harcok befejezéséért tett erőfeszítések.