Ezek a legerősebb fegyveres erők 2025-ben
Kattints ide, és fedezd fel Platón néhány klasszikus, időtlen bölcsességét a jó életről.
Feltételezések szerint valamikor ie 428 és 423 között született a görögországi Athénban, Platón volt a görög filozófus beceneve, akit valójában Arisztoklésznek hívtak.
Platón az értelem és a logika híve volt. Jó társaságba került, mivel Szókratész tanította, miközben Arisztotelész pedig a tanítványa lett.
Platón hitt a metafizikai dualizmusban. Számára a létezésnek két birodalma volt: a fizikai, amely múlandó, és az örökkévaló (láthatatlan) vagy szellemi.
Míg a test a múló, anyagi valóságban van lehorgonyozva, az elme és a lélek a létezés örökkévaló tartományának része.
Platón egyik leghíresebb munkája, a „Formák elmélete” leírja, hogy a fizikai világ csupán tökéletlen árnyéka a formák változatlan, örökkévaló világának.
Platón szerint az emberi lélek három részre oszlik: a racionális részre (ahol a bölcsesség lakozik), a lelki részre (itt található a bátorság és a becsület) és az étvágyrAz értelem és a bölcsesség visz előreészre (az öröm és vágy forrása).
A lélek racionális részének kell a lelki és az étvágy részét a harmónia felé terelnie, hiszen ez az egyetlen része lelkünkenk, amely képes megérteni a formák világát.
Platón azt kéri, képzeljük el, hogy egy barlangban vagyunk, sötétség vesz körül, kivéve egy kis fényfoszlányt, és nincs kiút. A falon festmények vannak, táncoló árnyékokkal.
A falon táncoló árnyakat manipulálják, de nem látjuk, kik: ilyen a látszat fizikai világa. Azonban ki lehet menekülni a szabadba, ahol természet és fák vannak, a Formai világba.
Platón számos írása dialógus formájában jelenik meg, beleértve a Formák elméletét is. Ez az olvasóra hagyja, hogy jelentést merítsen belőle és saját értelmezést fejtsen ki.
A „Platón törvényei”-ben ezt tanácsolja: „Az első és legnagyobb győzelem önmagunk legyőzése; önmagunk által legyőzöttnek lenni az mindennél szégyenletesebb.”
Ahhoz, hogy jó életet élhess, uralni kell önmagadat, azaz le kell győzni magad. Az én feletti uralom az önfegyelem gyakorlásával érhető el.
Platónnak tulajdonítják az idézetet: "Két dologra az embernek soha nem szabad dühösnek lennie: miben tud segíteni, és miben nem."
Platón szavai emlékeztetnek arra, hogy vannak rajtunk kívül álló dolgok, amelyekért nem érdemes haragudni. Sőt, a dühöt kiváltó dolgokkal szemben az elfogadás és a rugalmasság kialakítása szükséges, mert az nem old meg semmit.
Vigyázz, kit tartasz igazi barátnak. Nem mindenki lesz az, akit barátnak tartasz, vagy barátnak nevezel. Platón úgy érezte, hogy "igazi barátság csak egyenlők között létezhet".
Azokban a barátságokban, ahol az emberek egyenrangúnak érzik magukat, ott a jóakarat és a másik erényei iránti csodálat van. Ezzel szemben "senki sem barátja annak a barátjának, aki nem szeret cserébe".
Platón sürgősnek látta a másik felünk megtalálását. A „The Symposium”-ban ezt mondta: „A szerelem egyszerűen az egész iránti vágy és törekvés.”
A „Phaedrus”-ban Platón leírta a szerelem megtalálásának transzcendens tulajdonságát: „A szerelem őrültsége a menny legnagyobb áldása”.
A „Köztársaság” című művében Platón megjegyezte: „A legsúlyosabb büntetés az uralkodás megtagadásáért az, ha valaki alacsonyabb rendű uralkodik felettünk.”
A vezetésben és a politikában való aktív részvétel a jó élet egyik kulcsa. Ha nem veszel részt benne, akkor a sorsod valakinek a kezében van, aki esetleg nem olyan kompetens vagy tehetséges, mint egy másik.
Platón úgy érezte, hogy "aki nem jó szolga, nem lesz jó úr". Ahhoz, hogy megtanuljunk vezetni, ügyessé kellett válnunk mások szolgálatában.
Mások szolgálata lehetővé teszi az emberek számára, hogy önuralmat tanuljanak; mértékletesség és céltudatosság révén megtanulják, hogyan éljenek valami náluk nagyobb javára.
Platón a szerény élet erényeit és a vele járó elégedettséget vallotta. Az ő szemében „a legnagyobb gazdagság az, ha kevéssel is megelégszünk”.
Ha erkölcsös életet élünk, a mértékletesség, az óvatosság, a kitartás és az igazságosság négy alapvető értékével összhangban, akkor vigaszt és elégedettséget találunk.
Platónt így idézik: "Az az ember, aki mindent, ami a boldogsághoz vezet, önmagától tesz függővé és nem másoktól, a legjobb úton halad a boldog élet felé. A mértékletesség embere, a férfias és bölcs ember"
Az életéért való teljes felelősségvállalás magában foglalja az öntudat fejlesztését, az önvizsgálatot, az önuralom fejlesztését és a kiválóságra való törekvést és több boldogságot és bölcsességet hoz, mint ha más emberekre támaszkodna.
Platón mondta: "A kiválóság nem ajándék, hanem készség, amely gyakorlást igényel." A kemény munka értékes, mert a nagy dolgokhoz következetesség és erőfeszítés kell.
Az erkölcsi és intellektuális erények kiművelése időt és odaadást igényel. Az önuralom nem véletlenül, vagy összpontosítás és elkötelezettség nélkül történik.
Források: (The Collector) (Stanford University) (The Greek Times) (Forbes)
Mit taníthat nekünk Platón a jó életről
Életre szóló tanácsok
LIFESTYLE History
Kevés filozófus volt hatással Platónra. Az ókori Görögországban született, Szókratész tanítványa a nyugati filozófiai gondolkodás egyik alapvető alakjává nőtte ki magát. Azonban sok más nyugati gondolkodóval ellentétben ő inkább a metafizikai formára összpontosított, mint az anyagi formára. A Platóni Akadémia volt a modern egyetem előfutára, és tanításai, amelyeket néha „plátói idealizmusnak” neveznek, a mai napig élnek. Univerzális elveket adnak, amelyek iránymutatásul szolgálhatnak a jó élethez.Kattints ide, és fedezd fel Platón néhány klasszikus, időtlen bölcsességét a jó életről.