Ezek a legerősebb fegyveres erők 2025-ben
<p>Képzeld el, hogy egy olyan országban élsz, ahol egy csésze kávé ára megduplázódik annyi idő alatt, amíg megiszod. Ez a hiperinfláció valósága, ahol az árak gyors változása miatt a mindennapi cikkek ugrásszerűen megdrágulhatnak, a pénz pedig lényegében semmit sem ér. A világ számos országa átélt már ehhez hasonló helyzeteket, és néhányan soha nem tudtak kilábalni belőle teljesen. Kattints az alábbi galériára, hogy megtudd, mely nemzeteket sújtotta leginkább a hiperinfláció.</p>
Tajvan hiperinflációt élt át a kínai polgárháború idején, az 1940-es évek végén. Ahogy a nacionalista kormány visszavonult Tajvanra, kudarcot vallott gazdaságot és hatalmas inflációt hoztak magukkal a szárazföldről. 1948 végén a nemzet már egymillió dolláros bankjegyet bocsátott ki.
A Tajvanon mért legmagasabb havi inflációs ráta 399% körül tetőzött, az árak nagyjából 15 naponta megduplázódnak. A régi tajvani dollárt 1949 júniusában felváltotta az új tajvani dollár (a képen), ami végül stabilizálta a gazdaságot.
Ahogy a kínai polgárháború (a képen) 1949-ben a végéhez ért, az ország az infláció jelentős hullámát tapasztalta, amely az év áprilisában érte el az 5070%-os csúcsot. Az élelmiszerárak 47 billiószorosára nőttek ebben az időszakban, ami drasztikusan befolyásolta Tajvan gazdaságát is.
A polgárháború rendkívül megzavarta a gazdasági tevékenységeket, mely a nacionalista kormány túlzott pénznyomtatásához vezetett. Végül 1949-ben megalakult a Kínai Népköztársaság, és a régi jüant egy új fizetőeszköz, a renminbi váltotta fel.
Az 1970-es évek közepén Argentínában jelentős hiperinflációs roham kezdődött, és az átlagos ráta évi 300% körül nőtt, mígnem elérte az 5000%-os csúcsot. Megdöbbentő módon a termékek ára több mint 20 milliárdszorosára nőtt.
Az 1970-es évek közepén Argentínában jelentős hiperinflációs roham kezdődött, és az átlagos évi 300% körül nőtt, mígnem elérte az 5000%-os csúcsot. Megdöbbentő módon a termékek ára több mint 20 milliárdszorosára nőtt.
A boszniai háború alatt (1992–1995) Bosznia-Hercegovina hiperinflációt szenvedett, ami miatt az ország havi kamatlábai meghaladták a 320%-ot. Az árak az országban körülbelül 12 naponként megduplázódtak, amit a háború által kiváltott nemzet gazdaságában okozott zavarok okoztak.
A gazdasági zavarok mellett a boszniai háború az ipari termelés jelentős veszteségét is okozta, így a boszniai dinár (a képen) túlzottan hiperinflált volt. A valuta és a gazdaság csak a háború után stabilizálódott, amikor a gazdasági reformokat bevezették.
1990-ben egy hihetetlenül rövid, két hónapos időszak alatt Peru, olyan hiperinflációt tapasztalt, amely elérte a 400%-ot. A helytelen gazdálkodás és a politikai instabilitás Alberto Fujimori elnök (képünkön) alatt okozta a válságot, és az árak végül 13 naponta megduplázódtak.
A perui kormány számos gazdasági reformot vezetett be, köztük a Fujishock programot, amely az inflációt célozta meg. A reformokkal minden bizonnyal sikerült stabilizálni a gazdaságot, és az ország 1991-ben új fizetőeszközt, a nuevo solt vezetett be.
A galéria többi országától eltérően Szudán hiperinflációja jelenleg folyamatos probléma. Valójában az ország sok éven át inflációs problémákkal küzd a különféle politikai zavaroknak köszönhetően, és az ország magas népességnövekedési üteme csak tovább fokozta a problémát.
Szudán történelme során több ponton is szembesült hiperinflációval, de 2021-ben a legmagasabb, 359%-os infláció volt tapasztalható. Az ország többször is megpróbálta stabilizálni a gazdaságot a kiadások csökkentésével és a valuta leértékelésével, de ezek az intézkedések teljesen hatástalannak bizonyultak.
Minden bizonnyal ez a listán szereplő legrégebbi példa. A 18. század végi francia forradalom idején Franciaország hiperinflációt szenvedett instabil gazdasága és hatalmas háborús kiadásai miatt. A nemzet 1796 augusztusában érte el a legmagasabb havi inflációt, több mint 300%-kal.
Az árak ebben az időben 15 naponta megduplázódtak, és az ország valutájába vetett bizalom rohamosan csökkent. A napóleoni rezsim végül 1803-ban vezethette be a frankot új fizetőeszközként, ami segített a gazdaság stabilizálásában és a pénzügyi rend helyreállításában.
Az 1990-es évek elején az inflációs ráta Türkmenisztánban több mint 3000%-on tetőzött, és az árak szinte 12 naponta megduplázódtak. Türkmenisztán egyike volt annak a sok volt szovjet országnak, amely a Szovjetunió 1991-es összeomlása miatt a hiperinfláció áldozatává vált.
Türkmenisztán gazdasága rosszul irányította valutáját, a manátot, és csak egyetlen exportra (földgázra) támaszkodott rosszul. A stabilitást csak azután sikerült elérni, hogy az ország 1993-ban reformokat vezetett be.
Türkmenisztánhoz hasonlóan Örményország is hiperinflációt tapasztalt a Szovjetunió összeomlását követően, az inflációs ráta 1994-ben meghaladta az évi 11 000%-ot. Megdöbbentő módon az árak körülbelül kilenc naponként megduplázódtak.
Az örmény hiperinflációt az ország Azerbajdzsánnal vívott háborúja és a más országokkal folytatott kereskedelmet korlátozó blokádok (mint az itt látható is) is befolyásolták. Végső soron Örményország független valutájának, a dramnak az újbóli bevezetése képes volt stabilizálni a gazdaságot.
Miután a németek megszállták Görögországot a második világháború alatt, az országban gyors hiperinfláció kezdődött, amelyet a történelem egyik legszélsőségesebb példájaként említenek. 1944 októberére az ország inflációs rátája elérte a 13 800%-ot, az árak négynaponta megduplázódtak.
A nemzet hiperinflációját tovább rontotta az 1946-ban kitört polgárháború. Ez a német megszállás követeléseivel együtt a görög valuta (a drachma) összeomlásához vezetett. Meglepő módon a valuta legmagasabb címlete egy 100 milliárdos drachma bankjegy volt (a képen, felül).
A német Weimari Köztársaság 1921 és 1923 között hiperinflációt szenvedett, a havi inflációs ráta 1923 októberében tetőzött 29 500%-on. Az ország túl sok pénzt nyomtatott az első világháborúban folytatott műveleteinek finanszírozására, így a nemzet valutája (a papírmárka) ) gyakorlatilag értéktelen volt.
1923 novemberére egy amerikai dollár 238 millió papírmárkának felelt meg, és több mint egy bankjegyekkel teli talicskára volt szükség egy újság megvásárlásához. A gazdaság csak azután stabilizálódott, hogy a kormány új valutát vezetett be, a rentenmark néven.
1992 és 1994 között az egykori Jugoszlávia országa hatalmas gazdasági instabilitást élt át, aminek következtében a havi inflációs ráta 1994 januárjában elérte a 313 millió százalékos csúcsot. fenntartani a békét.
Jugoszláviában a gazdasági instabilitást az ország különálló államokra való felbomlása, valamint a kormány rossz irányítása és a térségben tapasztalható katonai konfliktusok okozták. A régi dinárt végül az új dinár váltotta fel, ezzel próbálták stabilizálni a gazdaságot.
A hiperinfláció egyik leghíresebb példája a dél-afrikai Zimbabwéhoz köthető, amely 2007 és 2008 között történt. Ez idő alatt az ország inflációs rátája elérte a 79,6 milliárd százalékos csúcsot, az árak 24,7 óránként megduplázódtak.
A zimbabwei kormány túl sok pénzt nyomtatott, egészen addig a pontig, ahol a valuta legmagasabb címlete 100 billió dollár volt. A nemzet valutáját végül elhagyták a külföldi valuták javára.
A feljegyzett történelem egészét tekintve Magyarország a nemzetek közül a legrosszabb hiperinflációt élte át. Az ország hiperinflációs időszaka körülbelül egy évig, 1945-től 1946-ig tartott, és az ország valaha látott legnagyobb szegénységi válságához vezetett. A legmagasabb havi inflációs ráta 4,19 × 10^16 százalékon tetőzött 1946 júliusában. Ez 41,9 kvadrillió százalék!
Magyarország hiperinflációjának hátterében a második világháború gazdasági következményei és a kormány által teljesítendő jóvátételek álltak. Magyarországon az infláció csúcspontján körülbelül 15 óránként megduplázódtak az árak, és a korabeli magyar pénz (a képen a pengő) teljesen elértéktelenedett, ami egy új fizetőeszköz, a forint bevezetéséhez vezetett 1946 augusztusában.
Források: (Cato Institute) (Investopedia) (Business Insider) (CNBC) (SoFi Learn) (Világbank)
Országok, melyek hiperinflációt tapasztaltak
Ezen országok pénzneme gyakorlatilag elértéktelenedett
LIFESTYLE Gazdaság
Képzeld el, hogy egy olyan országban élsz, ahol egy csésze kávé ára megduplázódik annyi idő alatt, amíg megiszod. Ez a hiperinfláció valósága, ahol az árak gyors változása miatt a mindennapi cikkek ugrásszerűen megdrágulhatnak, a pénz pedig lényegében semmit sem ér. A világ számos országa átélt már ehhez hasonló helyzeteket, és néhányan soha nem tudtak kilábalni belőle teljesen. Kattints az alábbi galériára, hogy megtudd, mely nemzeteket sújtotta leginkább a hiperinfláció.