Toninho Geraes brazil zeneszerző 160 000 USD kártérítést követel
<p>A NASA által közzétett adatok szerint 2000 óta 20-24%-kal nőtt az árvíznek kitett területeken élők aránya a világon. Ez tízszeres növekedést jelent a korábbi modellek által előre jelzett számhoz képest, mivel az éghajlatváltozás szélsőséges következményekkel jár. Csapadék, emelkedő tengerszint és intenzívebb hurrikánok. Valójában a hőmérséklet és az időjárási minták hosszú távú változásai erősebbé és gyakoribbá teszik a szélsőséges meteorológiai eseményeket.Az infrastruktúra tönkretétele mellett egy árvíz számos fertőző betegséget hozhat magával; betegségek, mint a malária, a kolera és a tüdőgyulladás. Ezek az életveszélyes egészségügyi állapotok az árvíz levonulása után is fennmaradhatnak.</p><p>Melyek azok a betegségek és egyéb veszélyek, amelyek az árvizekkel járnak?</p>
Az árvíz úgy definiálható, mint a víz túlcsordulása, amely elmeríti a rendszerint száraz földet. És ez enyhe leírás. Az elmúlt évek legrosszabb természeti katasztrófái közé tartozik a kolosszális méretű árvíz.
A kiterjedt áradások jelentős aggodalomra adnak okot a mezőgazdaságban, a mélyépítésben és a közegészségügyben.
Az áradások tönkretehetik az infrastruktúrát – az épületeket, a közlekedési útvonalakat, az energiarendszereket és a közműveket.
Az élelmiszerforrások, az édesvíz-ellátás és a higiéniai rendszerek gyakran súlyosan érintettek.
Ezek a kockázati tényezők jelentősek, és a balesetek aránya önmagáért beszél. A Save the Children friss elemzése szerint 2023-ban világszerte legalább 12 000 ember vesztette életét árvizek, erdőtüzek, ciklonok, viharok és földcsuszamlások következtében – 30%-kal több, mint 2022-ben.
Mint minden természeti katasztrófa, a katasztrofális árvíz is magában hordozza a fertőző betegségek kockázatát.
A súlyos árvíz azonnali következménye az emberi vagy állati ürülék, vagy vízbe fulladt állatok tetemei, sőt esetenként emberi tetemekkel való szennyeződés.
A pangó víz gyorsan vonzza a szúnyogokat, legyeket és a fertőző betegségek egyéb hordozóit.
A zsúfolt sürgősségi életkörülmények és/vagy az egészségügyi forrásokhoz való hozzáférés elvesztése csak tovább súlyosbítja az amúgy is kétségbeejtő helyzetet.
Az árvíz megzavarja a környezet természetes egyensúlyát, és gyakran olyan élőhelyet hoz létre, amely elősegíti a fertőzések és hordozóik elszaporodását – jegyzi meg a National Center for Biotechnology Information (NCBI). A fertőző betegségek árvízi esemény utáni terjedésének esélye azonban jelentősen eltérő.
A konkrét kockázatok az érintett lakossággal, a környezettel és bizonyos mértékig a területen már jelenlévő fertőző betegségektől függenek.
Annyi bizonyos, hogy az emberi életre a legnagyobb veszélyt az endemikus fertőző betegségek jelentik, amelyek károsítják a lakóhelyüket elhagyni kényszerült és kiszolgáltatott közösségeket.
A megszakadt édesvízellátás és a nem megfelelő higiéniai rendszer növeli a leggyakrabban a vibrio cholera baktérium által okozott hasmenéses betegségek kockázatát.
Valójában a víz által terjedő betegségek, mint például a kolera, a tífusz, a hepatitis A, a hepatitis E és a hasmenéses betegségek, hogy csak néhányat említsünk, ilyen egészségtelen körülmények között fejlődnek.
Az árvíz utáni táj ideális vektor-hordó körülményeket biztosít. A földkerekség régióitól függően a túlélők számos életveszélyes betegség kockázatának vannak kitéve, beleértve a maláriát, a sárgalázat, a nyugat-nílusi betegséget, a dengue-lázat, a Chikungunya-t és a Zika-kórt.
A biztonságos ivóvíz hiánya azt jelenti, hogy az ételkészítés és a személyes higiénia, például a kéztisztítás nehézkes, ha nem lehetetlen, ami a székletből származó baktérium terjedését is előidézi.
Az NCBI szerint a légúti fertőzések jellemzően az egyik vezető megbetegedési és halálozási ok az árvíztúlélők körében.
A lehetséges betegségek és rendellenességek az enyhe vírusos felső légúti fertőzésektől, a pertussistól (szamárköhögéstől) és az influenzától a súlyosabb betegségekig, például tüdőgyulladásig, tuberkulózisig és krónikus obstruktív tüdőbetegségig terjednek.
A zsúfolt körülmények között való menedékezés a légúti betegségek átadásához vezethet, akár a menedék elvesztéséhez, akár az árvíznek és az esőnek való kitettséghez.
A szennyezett vízzel való közvetlen érintkezés bőr- és szemkárosodást okozhat. A sebfertőzések mellett a tipikus betegségek közé tartozik a dermatitis és a kötőhártya-gyulladás.
Az árvízben vagy sárban gázolás növeli a bőrbetegségek összehúzódásának vagy súlyosbodásának kockázatát. Sokak számára azonban ez az egyetlen lehetőség a közlekedésben.
A leptospirózis baktériumok által okozott betegség, amely embereket és állatokat érint. A fertőzött állatok vizeletében terjed. Árvíz esetén az expozíció a patkányvizeleten keresztül történhet, amely szennyezi a vizet, különösen akkor, ha a rágcsálópopulációk elterjednek és az árvizeket követően jobban hozzáférnek a szeméthez vagy a terményhez.
Az árvízi övezetekben dolgozó mentőcsapatok nem mentesek a betegségektől vagy a sérült infrastruktúra által jelentett veszélyektől. Gyakoriak a sérülések, különösen magas a tetanusz vagy a bakteriális sebfertőzés kockázata.
Egy ilyen elpusztult tájon való navigálás a sérültek és halottak kiemelése közben tartós pszichológiai hatással lehet a természeti katasztrófát követő takarításban való segítségnyújtással megbízott személyekre.
Valójában a halottak kezelése a katasztrófaelhárítás egyik legnehezebb része. A folyamat mélyreható és hosszan tartó következményekkel jár a mentők számára.
A túlélőkhöz hasonlóan a segélyszolgálatok tagjai is ki vannak téve olyan káros pszichológiai hatásoknak, mint a szorongás, a depresszió és a poszttraumás stressz-zavar.
És bár gyakori a média tudósítása a természeti katasztrófa közvetlen következményeiről, az árvíz sújtotta területeken a potenciális fertőzés hetekig fennmaradhat, még sokáig a fotósok és a tévéstábok távozása után is.
A kevesebb erőforrással rendelkező országokban az árvíz utáni területek hónapokig segítség nélkül maradhatnak az éhezők és hajléktalanok könyörgése ellenére.
A közelmúltban Európában és az Egyesült Államokban lezajlott áradások azt mutatják, hogy még a legfejlettebb ipari nemzetek is ki vannak téve a természeti csapásoknak.
E tény hátterében az Egyesült Nemzetek Katasztrófakockázat-csökkentő Hivatala által közzétett 2024. januári jelentés áll, amely feltárta, hogy 2023-ban a világ szinte minden régióját érintette az áradás.
A szegényebb országokban, például Pakisztánban és Bangladesben, az árvíz által érintett embereket jelentősen fenyegeti a halálozás kockázata – beleértve a szív- és tüdőproblémákat is – még az árvíz levonulása után is.
Eközben a globális felmelegedés már jobban fokozza a szélsőséges csapadékmennyiséget, mint azt az éghajlati modellek sugallják – állítja a potsdami klímahatáskutató intézet.
Forrás: (Washington State Department of Health) (Save the Children) (NCBI) (International Committee of the Red Cross)
Betegségek és egyéb veszélyek, amelyek árvizekkel járnak
Tudd meg, milyen veszélyt rejtegetnek az áradások
MUSIC Természeti katasztrófa
A NASA által közzétett adatok szerint 2000 óta 20-24%-kal nőtt az árvíznek kitett területeken élők aránya a világon. Ez tízszeres növekedést jelent a korábbi modellek által előre jelzett számhoz képest, mivel az éghajlatváltozás szélsőséges következményekkel jár. Csapadék, emelkedő tengerszint és intenzívebb hurrikánok. Valójában a hőmérséklet és az időjárási minták hosszú távú változásai erősebbé és gyakoribbá teszik a szélsőséges meteorológiai eseményeket.Az infrastruktúra tönkretétele mellett egy árvíz számos fertőző betegséget hozhat magával; betegségek, mint a malária, a kolera és a tüdőgyulladás. Ezek az életveszélyes egészségügyi állapotok az árvíz levonulása után is fennmaradhatnak.
Melyek azok a betegségek és egyéb veszélyek, amelyek az árvizekkel járnak?