Ezek a legerősebb fegyveres erők 2025-ben
<p>Az Amazonas esőerdejének mélyén több tucat bennszülött törzs él, amelyek életmódját veszély fenyegeti. Ahogy a városok megpróbálják kiterjeszteni határaikat a világ minden részére, ezek a törzsek nehezen tudják fenntartani hagyományaikat. Tovább rontja a helyzetet, hogy kormányaik nem tesznek semmilyen lépést a biztonságuk megteremtése érdekében.Az egyik ilyen törzs, a Munduruku, saját kezébe vette a dolgokat. Körbeutazták és maguk jelölték ki a területüket, mivel nem bíztak a kormányukban. Ez lehet a harcuk vége? Vagy még mindig fenyegetik kívülről egyéb veszélyek őket? Kattints az alábbi galériára, hogy megnézd, mi történt.</p>
2024 elején a Munduruku törzs 50 harcosa utazott be az Amazonas esőerdejének sűrűjébe, hogy olyasmit tegyenek, amit a brazil kormánynak kellett volna megtennie. Kijelöljék ősi földjeik határait.
A Munduruku harcosok régóta harcolnak, azért, hogy hivatalosan elismerjék őket és azért, hogy az illegális fakitermelés, bányászat és kormányzati projektek befejeződjenek.
A Munduruku törzs 20 láb (6 méter) széles ösvényt vágott a sűrű dzsungelben és táblákat helyeztek el, amelyek védettnek nyilvánították a földjüket. Ez a dacos cselekedet valóban alátámasztotta a törzs eltökéltségét, hogy igényt tart a területére annak ellenére, hogy a kormány elhanyagolja jogaikat.
Juarez Saw, a Sawre Muybu terület vezetője bírálta a brazil kormányt, amiért nem jelölte ki az őslakosok területét. Hangsúlyozta, hogy ez a feladat nem hárulhatna a Mundurukukra, akik most kénytelenek saját kezükbe venni a irányítást.
Brazília őslakosokkal foglalkozó ügynöksége, a Funai azt mondta, hogy a munkaerőhiány az oka annak, hogy nem sikerült kijelölni a földeket. Az ügynökség hatékonyságának hiánya kiszolgáltatottá tette az őslakosok területeit a kizsákmányolással és a különböző behatolásokkal szemben.
A határokat kijelölő expedíción nemcsak harcosok, hanem falubeli nők és gyerekek is részt vettek. Míg a férfiak megtisztították a földet, a nők ételt készítettek, mindezt kollektív közösségi szellemben.
A dzsungelben a Munduruku törzs harmonikusan él a környezetével. Vadásznak, ételeket főznek, a gyerekek pedig a folyókban játszanak, mindez kiemeli a tájhoz és a hagyományokhoz fűződő mély kapcsolatukat.
A Munduruku törzs mintegy 25 éve harcol a földjük védelméért, fenntartva a határokat, megakadályozzák a túlnövekedést és távol tartják a betolakodókat. Folyamatosan küzdöttek a fenyegetésekkel és a folyamatos illegális tevékenységekkel szemben.
A Sawre Muybu terület nemcsak a Munduruku törzs, hanem a globális környezetvédelmi erőfeszítések szempontjából is kritikus fontosságú. Az Amazonas esőerdője, ahol a földjük található, létfontosságú szerepet játszik a globális felmelegedés csökkentésében. ennek a megóvása kulcsfontosságú.
A környezetszennyezés egyik oka az illegális aranybányászat, amely higannyal mérgezi a folyókat. Ezek a méreganyagok megfertőzik a halakat, amelyek a Munduruku törzs fő élelemforrását képezik.
Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök megfogadta, hogy újraindítja az őslakos területek elismerésének ügyét. Ez a folyamat azonban nagyon lassú, és sok terület (köztük Sawre Muybu) védelem nélkül maradt.
Lula elnök 2023-as hivatalba lépése óta mindössze 10 új bennszülött rezervátumot ismertek el, 62 őslakos terület még mindig az aláírására vár és további 200 területet vizsgálnak. Ez a lassú folyamat sok közösséget tesz ki a pusztító kizsákmányolásnak.
Lula erőfeszítései a bennszülött földek kijelölésére a konzervatív oldalról a politikai szövetségesek ellenállásába ütköztek. Ők az utak és vasutak fejlesztését helyezik előtérbe az őslakosok jogaival szemben.
Az egyik legnagyobb fenyegetés a bennszülött törzsekre nézve egy 8000 megawattos vízerőmű építésének terve az erdőben, amely eláraszthatja Sawre Muybu területének nagy részét. Bár 2016-ban ezt felfüggesztették, az Eletrobras áramszolgáltató közelmúltbeli lépései azt sugallják, hogy a projekt újraindulhat.
A Munduruku törzs aggódhat még egy 620 mérföldes (1000 km) vasútvonal miatt is, amelynek célja a gabona szállítása Mato Grossóból a Tapajos kikötőjébe. Attól tartanak, hogy a vasút megkönnyítheti a területükhöz való hozzáférést az illegális tevékenységek számára.
A brazil Tapajos folyó középső és felső része évezredek óta a Munduruku törzs otthona. 17 000-en élnek egy 11 részre felosztott területen, amelyek közül csak kettő rendelkezik teljes jogi elismeréssel.
A képen látható a törzs tagja és aktivistája Alessandra Munduruku, kijelentette, hogy a Munduruku törzs nem szívességet kér, hanem alkotmányos jogait követeli. Szavai a törzs eltökéltségét tükrözik, folytatják a harcot területük hivatalos elismeréséért és védelméért.
A Munduruku törzs illegális aranybányászokkal is találkozott útjuk során. Bár ezek a találkozások feszültek voltak, békések tudta maradni. A törzs gyakran tanúsított önmérsékletet és elkötelezettséget a szükségtelen konfliktusok elkerülése érdekében.
A Munduruku azon erőfeszítései, hogy kijelöljék és megvédjék földjüket, egyben a kultúrájuk és életmódjuk megőrzéséért folytatott küzdelem is. Hagyományaik szorosan kötődnek földjükhöz, és ennek elvesztése identitásuk döntő részének elvesztésével járna.
Sok ember példát vehetne világszerte a Munduruku törzs ellenálló képességéről. Megküzdöttek a kormány ignoranciájával és a külső fenyegetésekkel. Erővel kiálltak az elnyomással szemben.
A Munduruku törzs jelenlegi harca a brazíliai bennszülöttek hosszú harcos történetének csak egy kis epizódja. Évszázadokon keresztül kizsákmányolással és kitelepítéssel fenyegették őket, így az elismerésért vívott harcuk egy sokkal régebbi időkre visszanyúló történet folytatása csupán.
Az Amazonast súlyosan fenyegeti a fakitermelés, a mezőgazdaság és a bányászat miatti erdőirtás. Ez a pusztítás nemcsak a vadon élő állatokat veszélyezteti, hanem felgyorsítja a klímaváltozást is azáltal, hogy a lekötött szén a légkörbe kerül. A Munduruku törzs nagyon elkötelezett az ügyükkel kapcsolatban.
A környezetvédők azzal érveltek, hogy az olyan őslakosok, mint a Munduruku törzs, az Amazonas legjobb őrei. Tudásuk, gyakorlatuk és a földhöz fűződő kapcsolatuk elengedhetetlen az esőerdő megőrzéséhez.
Az Amazonas esőerdőjének jövője szorosan összefügg az őslakosok sorsával. A Munduruku törzs földjének védelme nem csak a jogaikról szól, hanem a világ egyik legfontosabb ökoszisztémájának fennmaradásáról is.
Az Amazonas a világ legnagyobb esőerdeje, ahol a becslések szerint az összes ismert faj 10%-a található, köztük számtalan növény, állat és rovar, amelyek közül sok sehol másutt nem található a Földön.
A gyakran "Föld tüdejének" nevezett Amazonas a világ oxigénjének körülbelül 20%-át állítja elő, bár ez túlságosan leegyszerűsíti a globális oxigén- és szénciklusokban betöltött összetett szerepét. Az esőerdő számos éghajlat meghatározó tényezője.
A Munduruku törzs története cselekvésre hívja fel a brazil kormány és a globális közösség figyelmét. Meg kell védenünk az őslakosok területeit, és ezen túlmenően az Amazonas esőerdőit is, hiszen ez az emberiség érdeke.
Források: (Reuters)
Egy bennszülött törzs küzdelme földjük védelméért az Amazonas-nál
Egy törzs harca a modernizáció ellen
LIFESTYLE Természetvédelem
Az Amazonas esőerdejének mélyén több tucat bennszülött törzs él, amelyek életmódját veszély fenyegeti. Ahogy a városok megpróbálják kiterjeszteni határaikat a világ minden részére, ezek a törzsek nehezen tudják fenntartani hagyományaikat. Tovább rontja a helyzetet, hogy kormányaik nem tesznek semmilyen lépést a biztonságuk megteremtése érdekében.Az egyik ilyen törzs, a Munduruku, saját kezébe vette a dolgokat. Körbeutazták és maguk jelölték ki a területüket, mivel nem bíztak a kormányukban. Ez lehet a harcuk vége? Vagy még mindig fenyegetik kívülről egyéb veszélyek őket? Kattints az alábbi galériára, hogy megnézd, mi történt.