A következő pápa számos aggasztó kérdést fog örökölni
Az ősrobbanás elmélet a világegyetem keletkezését írja le. Megmagyarázza, hogyan tágult ki a világegyetem egy nagy sűrűségű, magas hőmérsékletű állapotból a ma látható kozmosszá.
Az aszteroidák olyan kőzet- vagy fémdarabok, amelyek korábban más kisbolygók részei voltak, majd egy űrbeli ütközés következtében leszakadtak, és most a Nap körül keringenek.
Mindannyian tudjuk, hogy a Tejútrendszer galaxisban élünk, de mi is pontosan az a galaxis? Nos egy galaxis gáz, por, csillagok milliárdjainak és naprendszereiknek hatalmas gyűjteménye, amelyeket a gravitáció tart össze.
A vörös óriás olyan csillag, amely elérte utolsó napjait és közeledik a halálhoz. A mi Napunk is tágulni fog, és vörös óriássá válik, de csak néhány milliárd év múlva.
Az éggömb a szférikus csillagászatban használt eszköz. Ez egy nagy sugarú gömb, amely a Földdel koncentrikusan helyezkedik el. A Földet körülvevő égboltot a gömbre vetítik, ami segít a csillagászoknak megérteni a pozíciókat olyan helyzetekben, amikor a távolságok nem fontosak.
A kozmikus sebesség az a minimális sebesség, amely szükséges ahhoz, hogy egy objektum elhagyja egy bolygó vagy hold gravitációs vonzását. Például egy űrhajó sebessége a Föld felszínének elhagyásakor körülbelül 40000 km/óra.
Az Albert Einstein általános relativitáselmélete által híressé vált fekete lyuk egy elpusztult csillag kis, sűrű magmaradványa.
A fényév egy csillagászati távolság, amely a fény egy év alatt megtett távolságát méri. Egy fényév nagyjából kilencbillió kilométernek felel meg.
A naprendszer a Nap és a körülötte keringő objektumok gravitációsan kötött rendszere.
A sötét anyag a világegyetem olyan összetevője, amelynek jelenlétét inkább gravitációs vonzása, mintsem fényessége alapján észleljük. Bár az univerzum nagy részét lefedi, a tudósok számára még mindig meglehetősen rejtélyes.
A kvazárok nagy, távoli objektumok az űrben, amelyeket hatalmas, erős fekete lyukak működtetnek. Hajlamosak olyan fényesen ragyogni, hogy fényük háttérbe szorítja a régi galaxisokat, amelyekben léteznek.
A Föld galaktikus otthona, a Tejútrendszer egy spirálgalaxis, amely folyamatosan forog. Naprendszerünk mintegy 30 000 fényévre fekszik a galaxis középpontjától.
Az üstökösök gázból, kőzetből és porból álló jeges, fagyott gömbök, amelyek fényes ragyogásukat a Naphoz közeli pályájuk során kibocsátott gázok révén nyerik.
Ez az M31 néven is ismert galaxis van a legközelebb a Tejútrendszerhez, ahol a Föld is található. Hasonló szerkezetű, mint a Tejútrendszer, és a Földről szabad szemmel is látható, különösen az őszi és téli éjszakákon.
A gravitáció olyan természetes jelenség, amely révén egy bolygó vagy más test a középpontja felé vonzza a tárgyakat. A gravitációs erő az, ami minket a Föld felszínén tart, és ami a Földet a Nap körül keringésben tartja.
Egy extrargalaxis egy nagy domináns galaxisból áll, amelyet különböző kisebb harmadlagos galaxisok vesznek körül. A Tejútrendszer és a szomszédos Androméda-galaxisok is extragalaxisok.
A napéjegyenlőség idején a Földön 12 óra nappal és 12 óra éjszaka van. Ez évente kétszer fordul elő: A márciusi napéjegyenlőség az északi féltekén a tavasz, a déli féltekén pedig az ősz beköszöntét jelzi. A szeptemberi napéjegyenlőség az ősz érkezését jelzi az északi féltekén és a tavaszét a déli féltekén.
A szupernóva az emberi szemmel látható legnagyobb robbanás. A szupernóva egy haldokló nagy tömegű csillag utolsó lépéseként jön létre, amely egy rendkívül erős fényt bocsát ki.
A hullócsillagokként ismert meteorok olyan objektumok vagy aszteroidák, amelyek a Föld légkörébe lépve elégnek.
A nebula egy nagy por- és gázfelhő az űrben, amely akkor keletkezik, amikor egy csillag elpusztul. A gáz és a por végül elég nagy tömegűvé zsugorodik össze ahhoz, hogy saját gravitációval rendelkezzen.
A pálya az a körkörös mozgás, amelyben a gravitáció hatására a tárgyak az űrben haladnak. A Hold a Föld körül, a Föld pedig a Nap körül kering körkörös mozgást végezve. Egy másik égitest körül keringő objektumot műholdnak nevezünk.
Az Alfa Centauri a Földhöz legközelebbi csillagrendszer neve. Két fő csillagot, az Alpha Centauri A-t és az Alpha Centauri B-t, valamint a három csillag közül a legközelebbi csillagot, a Proxima Centaurit foglalja magába.
A csillaghalmazok csillagok nagy csoportjai, amelyeket az öngravitációjuk tart össze. A csillaghalmazoknak két típusa határozható meg: a gömbhalmazok és a nyílthalmazok.
A gammakitörések a legerősebb és leghevesebb robbanások az ismert világegyetemben. Amikor megtörténik, ez a legfényesebb fényforrás a megfigyelhető univerzumban. Műholdas bizonyítékok arra utalnak, hogy a gammakitörések anyagok fekete lyukakba való összeomlásából erednek.
A csillagképek csillagok egy csoportját térképezik fel, amelyek alakzatokat alkotnak az égbolton. A felfedezők először a csillagképeket használták útvonalak feltérképezésére, valamint a történetmesélés eszközeként.
A Magellán-felhők két szabálytalan galaxisból állnak, amelyek a Tejútrendszer körül keringenek. A Magellán-felhőket a Nagy Magellán-felhő és a Kis Magellán-felhő alkotja, amelyek mintegy 200 000 fényévre keringenek tőlünk.
A neutroncsillagok apró, de sűrű objektumok, amelyek egy óriáscsillag robbanásszerű halála során keletkeznek. A neutroncsillagoknak két típusa van. Az első a pulzár, amely egy keskeny sugárnyalábot bocsát ki. A második a magnetár, amelynek olyan erős mágneses mezeje van, hogy képes atomokat eltorzítani.
Ha a bolygók a Naprendszeren kívül léteznek, és nem a Nap körül keringenek, akkor exobolygónak nevezzük őket. Az első exobolygót csak 1992-ben ismerték fel, mivel rendkívül nehéz őket észrevenni.
A fény csillagászati aberrációja során a csillagok vagy más égitestek a Földről nézve kissé eltérnek valódi helyzetüktől. Ez a Föld mozgásának és a fénysebességnek a kölcsönhatása miatt következik be.
Források: (Stacker) (Space) (NASA) (Wired)
A napfogyatkozás azt jelenti, hogy egy égitest a térben egy másik égitest árnyékába kerül. A napfogyatkozásnak két formája létezik: napfogyatkozás és holdfogyatkozás.
Kattints tovább néhány kulcsfontosságú csillagászati és asztrofizikai kifejezésért, hogy jobban megértsd az univerzumot.
30 fogalom az űrről, hogy jobban megértsük az univerzumot
Az extragalaxisoktól a kozmikus sebességig, itt van a világűrben használt kifejezések magyarázata.
LIFESTYLE Nasa
Az elképzelhetetlenül nagy és összetett struktúrákkal teli, gyakran drámai változásokon áteső világűr titokzatos és lenyűgöző hely. A modern csillagászat és a fizika évszázadokra visszanyúló tudománya sokat taníthat nekünk a fizika törvényeiről és a világűr történetéről. Azonban a szakkifejezések sokszor megnehezíthetik a lenyűgöző fizika megértését.
Kattints tovább néhány kulcsfontosságú csillagászati és asztrofizikai kifejezésért, hogy jobban megértsd az univerzumot.