Ezek a legerősebb fegyveres erők 2025-ben
<p>Az utópia egy olyan elképzelt hely vagy állapot, ahol minden tökéletes. Az utópia gondolata már az ókor óta foglalkoztatja az emberiséget. Már az ókori görög filozófusok is azon töprengtek, hogy pontosan hogyan is nézne ki egy tökéletes társadalom. Számos nagy író helyezte regényeit utópisztikus környezetbe, köztük Thomas More - aki az 1500-as évek elején alkotta meg ezt a kifejezést. A filmművészet is számos kiváló filmet készített, amelyek nagyszerűen foglalkoznak a témával. De hogyan határozta meg valójában az utópiát a történelem, és kinek köszönhetjük a leírás népszerűsítését?Kattints ide, és tudd meg, mások szerint mi az igazi eszménykép.</p>
Az utópia fogalmát Thomas More (1478-1535) angol jogásznak, politikusnak és írónak köszönhetjük.
1516-ban More latin nyelven írta meg „Utópia” című szépirodalmi művét és társadalmi-politikai szatíráját.
Az „Utópia” egy fiktív szigetországot és annak vallási, társadalmi és politikai szokásait ábrázolja - egy ideális nemzetközösséget, ahol az ész uralkodik.
More az „Utópia” szót a görög ou-ból, azaz „nem” és topos-ból, azaz „hely” szóból alkotta. A név szó szerint azt jelenti: „sehol”.
Utópia az Újvilágban található. Az emberek ezen a képzeletbeli földön közös kultúrával és életmóddal rendelkeznek.
More szerint az utópikus társadalom alapjai a racionális gondolkodás, közös tulajdon, produktivitás, társadalmi osztálybeli különbségek és a szegénység hiánya, kevés bűnözés és erkölcstelenség, vallásszabadság és kevés erőszak. Valójában az utópia leírásának számos aspektusa a kolostori életre emlékeztet.
More munkásságát általánosságban jól fogadták, bár kissé félreértették. A sorok között olvasva azonban valójában elítélte az anyagi jólétet a kommunizmus egy formáját támogatva.
More fantáziája egy utópisztikus társadalom két aspektusát ötvözi: egy magasröptű, meglehetősen puritán környezetet, amelyet azonban egy kedélyes és nyugodt, a sok munkától idegenkedő népesség lakik.
Milyen tehát a tökéletes társadalom és milyen a legjobb utópia? Más szóval, hogyan határozta meg a történelem az utópiát?
Az utópiák sokkal régebbiek, mint a nevük eredete. Platón az „Állam" című művében elmélkedik az ideális társadalmon amit az ókori görög filozófus i. e. 375-ben írt meg. Itt egy igazságos városállam rendjét és jellegét írja le.
A görög filozófus Plutarkhosz „Lükurgosz” című művében egy utópisztikus Spártát ír le. Lükurgosz a legendás törvényhozó, aki létrehozta Spárta idális törvényekkel való kormányzását.
A mitikus Édenkertet néha ideális, utópisztikus helyként írják le, ahol Ádám és Éva paradicsomi körülmények között élhetett.
Atlantisz, a Platón műveiben először említett fiktív sziget számos utópisztikus mítoszt ihletett. Maga Thomas More is Atlantisz legendájából merített ihletet az „Utópia” című művéhez.
Tommaso Campanella olasz filozófus és teológus" A Nap Városa" című művében az utópiát egy olyan egalitárius teokratikus társadalomként írja le, ahol a tulajdon közös kézben van.
Angliában Sir Francis Bacon „Új Atlantisz” című, befejezetlen utópisztikus regénye az emberi felfedezések és tudás jövőjét mutatja be egy mitikus országban, ahol nagylelkűség és felvilágosodás, méltóság és pompa, jámborság és közszellem a lakosok általánosan elfogadott tulajdonságai.
Étienne Cabet francia filozófus „Voyage en Icarie” című művében egy kommunista utópiáról számol be. Az 1840-ben megjelent, nagy hatású regény alapja az volt, hogy a szerző kísérleti közösségeket alapított az Egyesült Államokban, ahol az Icaria, egy francia utópikus mozgalom vezetője volt.
Az a meggyőződés, hogy a társadalmi zavarokat a kommercializmus és a kapitalizmus fejlődése hozta létre és okozta, arra késztette, Robert Owen walesi textilgyárost és szociális reformert, hogy 19. század elején Étienne Cabet-vel és másokkal együtt megalapítsa az utópisztikus szocializmus mozgalmát.
Robert Owen 1842-ben vándorolt ki Amerikába, és vagyona nagy részét arra fordította, hogy az indianai New Harmonyban egy kísérleti szocialista közösséget hozzon létre, amely az utópisztikus társadalmának előzménye volt. Ez kevesebb mint két év után megbukott.
Egy évvel korábban, 1841-ben a transzcendentalista George Ripley és felesége, Sophia megalapította a Brook Farmot, a közösségi élet utópisztikus kísérletét a massachusettsi West Roxburyben. Ez is rövid életű vállalkozás volt, a közösség anyagilag soha nem volt stabil vagy nyereséges. A farm 1847-ben bezárt.
1841-ben John Humphrey Noyes és követői megalapították az Oneida Közösséget a vermonti Putneyban. A közösség 1848-ban a New York állambeli Oneidába költözött. A csoport a kommunalizmust gyakorolta (a közös tulajdon és birtokok értelmében), és a poligámiát hirdette. Az amerikai polgárháború után az Egyesült Államokban a világi utópisztikus kísérletek iránti lelkesedés alábbhagyott.
Oscar Wilde ír költő és drámaíró egyszer azt mondta: „A világ olyan térképére, amelyen nem szerepel Utópia, még csak rá sem érdemes pillantani...”. A haladás az utópiák megvalósítása.”
A tökéletes társadalom eszméje pedig a 20. században is fennmaradt. H. G. Wells író, akinek nevezetes művei közé tartozik „A világok háborúja” (1898), 1905-ben megjelent „A modern utópia” című regényében a szabad akaratról, a személyes szabadságról és az emberek vándorló természetéről beszélt.
James Hilton író és forgatókönyvíró 1933-as „Elveszett horizont” című regényében egy Shangri-La nevű helyről írt, egy misztikus, harmonikus völgyről, amely a Himalája hegységben rejtőzik. Shangri-La azóta egy mitikus utópia, a világ többi részétől elszigetelt boldog föld szinonimájává vált.
Az 1960-as években a kommunában vagy szándékos közösségben való élet gondolata sokakat vonzott, akik talán úgy érezték, hogy a hagyományos társadalom perifériájára szorultak, és a saját utópiaváltozatukat keresték. A kommunák tagjai jellemzően közös társadalmi, politikai, vallási vagy spirituális vízióval rendelkeznek, és megosztják egymással a felelősséget és a tulajdont.
Az 1970-es években jelent meg az „ökotópia” kifejezés, miután 1975-ben megjelent Ernest Callenbach úttörő regénye, az „Ecotópia”: The Notebooks and Reports of William Weston” című könyve. Az ökológiai utópia a társadalom természethez való viszonyának új módjait írja le és egy fenntarthatóbb társadalmat szorgalmaz, ami napjainkban különösen aktuális.
Az utópisztikus társadalom széles körben szerepelt a filmművészetben. Fritz Lang némafilmes mesterművében, a „Metropolis”-ban (1927) egy gyönyörű és kulturált utópia létezik egy erősen stilizált futurisztikus városban. A felszín alatt azonban egy sivár alvilág húzódik, amelyet igazságatlanul kezelt munkások laknak.
A H.G. Wells által írt forgatókönyvvel készült „Mi lesz holnap?” a fiktív brit Everytown városának és lakóinak generációs sagáját írja le, akik megpróbálják újjáépíteni a háború sújtotta városukat és egy új utópisztikus társadalmat létrehozni.
Az eredeti Star Trek tévésorozat az 1960-as években egy olyan jövőben játszódott, ahol a Földön nincs bűnözés, minden ismert betegséget meggyógyítottak, és felszámolták az olyan társadalmi bajokat, mint a szegénység és a rabszolgaság. Az Enterprise űrhajó a Bolygók Egyesült Föderációjának égisze alatt működött, amely egy egalitárius demokrácia, ahol minden tagfaj széles körű jogokat és szabadságot élvez.
A "A pusztító"-ban San Angeles egy erőszak, bűnözés és droghasználat nélküli metropoliszként funkcionál. Még egy káromkodás is bírsággal jár.
Ebben a filmben egy kiábrándult zseniális feltaláló és egy tizenéves tudományrajongó a Holnapolisz nevű, érdekes, utópisztikus technológiai paradicsomba utazik.
Források: (Britannica) (The Guardian) (BBC)
Hogyan definiálták az utópiát a történelem során?
Milyen is pontosan a tökéletes társadalom?
LIFESTYLE Film
Az utópia egy olyan elképzelt hely vagy állapot, ahol minden tökéletes. Az utópia gondolata már az ókor óta foglalkoztatja az emberiséget. Már az ókori görög filozófusok is azon töprengtek, hogy pontosan hogyan is nézne ki egy tökéletes társadalom. Számos nagy író helyezte regényeit utópisztikus környezetbe, köztük Thomas More - aki az 1500-as évek elején alkotta meg ezt a kifejezést. A filmművészet is számos kiváló filmet készített, amelyek nagyszerűen foglalkoznak a témával. De hogyan határozta meg valójában az utópiát a történelem, és kinek köszönhetjük a leírás népszerűsítését?Kattints ide, és tudd meg, mások szerint mi az igazi eszménykép.