Az egyházi vezetők fizetésének és juttatásainak feltárása
Ukrajna azzal vádolta Oroszországot, hogy szándékosan felrobbantotta saját gázvezetékét de Kijevet hibáztatja és szabotálja a javasolt energiaszünetet. A március 21-én közzétett felvételen hatalmas lángok és sűrű füst látható az oroszországi Kurszk régióban található Sudzsa felett.
A Sudzsa vezeték régóta az Ukrajnán keresztül Európába áramló orosz gáz kulcsfontosságú útvonala. Jelenleg mintegy 42,4 millió köbméter gázt szállít naponta. Ennek a létfontosságú csővezetéknek a megsemmisítése újabb összetettséget ad a folyamatban lévő konfliktusnak és a globális energiaválságnak.
Kíváncsi vagy a konfliktusra és annak Ukrajnára gyakorolt lehetséges hatására? További információért kattints a galériára.
1991-ben Ukrajna népszavazáson megszavazta a Szovjetuniótól való függetlenségét. A lakosság több mint 92%-a igennel szavazott.
Egy héttel később Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország aláírta a Szovjetunió végét jelentő Belovezsi Megállapodást. Az egyezmény sok elvarratlan szálat hagyott maga után, mivel a szovjet nemzetekben sok a közös: kultúra, valuta és fegyverek.
Ukrajna függetlenségét követelte Oroszországtól, de szoros kapcsolatokat tartott fenn a nemzettel, különösen a gazdasági és kulturális befolyás tekintetében.
1997-ben a nemzetek aláírták a baráti együttműködésről és partnerségről szóló szerződést, amely elősegítette a területi integritást.
A 2004-es ukrán választások megváltoztatták a nemzet pályáját. Az ukrán politika az Európa-párti azonosulás felé tolódott el, ellentétben Viktor Janukovics akkori miniszterelnök álláspontjával.
Hatalmas tiltakozások robbantak ki és népi mozgalom indult a nemzet európai integráció felé történő mozgatására, aminek következtében Janukovics elmenekült a nemzet elől.
Oroszország 2014 márciusában annektálta a Krímet, amely Ukrajna stratégiai fontosságú helyet foglal el a Fekete-tenger mellett. Ezt a lépést illegálisnak minősítették, ami szankciókhoz vezetett és tovább növelte Oroszország távolságát a Nyugattól.
A kelet-ukrajnai Donbászban szeparatista mozgalmak kezdődtek az ukrán erők és a szeparatisták között, amelyeket az orosz kormány fegyverekkel és hírszerzéssel támogatott.
A minszki megállapodások révén tűzszünet jött létre, de a feszültség tovább nőtt, és 2022-ben Oroszország ukrajnai inváziójával tetőzött.
A háború több ezer áldozatot és kiterjedt pusztítást eredményezett. Oroszország diplomáciai elszigeteltséget és szankciókat élt át, míg Ukrajna tovább erősítette kapcsolatát a Nyugattal, geopolitikai elmozdulásokat generálva.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete azzal érvel, hogy az országoknak a konfliktus kiváltó okait kell kezelniük, ahelyett, hogy csak békemegállapodásokat kötnének, hogy biztosítsák a hosszú távú békét.
Trump újraválasztásával Ukrajna aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja-e háborús erőfeszítéseit.
Trump Elise Stefanikot nevezte ki ENSZ-nagykövetnek. 2022-ben Stefanik azt mondta, hogy úgy véli, hogy Oroszország népirtást követ el Ukrajnában, és sürgette a NATO-t, hogy vegye fel Ukrajnát tagként.
Ma Stefanik helyzete nem világos. Korábbi Ukrajna-barát álláspontja már nem olyan abszolút. Nemrég megkérdezték irodájától, hogy továbbra is támogatja-e Ukrajna NATO-tagságát, és nem voltak hajlandók nyilatkozni.
Stefanik álláspontja megegyezik az Egyesült Államok közvéleményével, amely aggodalmának ad hangot az amerikai hadsereg szerepével és a segélynyújtással kapcsolatban egy egyértelmű vég nélküli konfliktusban.
Stefanik 2024 áprilisában az ukrajnai segélycsomag ellen szavazott, ellentétben korábbi szavazási szokásaival és nyilvános pozícióival.
Trump kampányútja során folyamatosan bizonytalanságnak adott hangot az Ukrajnának nyújtott folyamatos segélyezéssel kapcsolatban, egyúttal kijelentette, hogy el fogja érni a háború végét, de, azt nem mondta, hogy hogyan.
Trump alelnöke, JD Vance hasonló nézeteket vallott, és azt sugallja, hogy támogatja a háború befejezését az orosz követelésekkel összhangban.
Az, hogy Ukrajna elveszítette uralmát keleti területei felett, fokozta a szövetségeseitől a garantált biztonság iránti kérelmét és megismételte, hogy ez minden béketárgyalások előfeltétele.
Az ukrán csapatok azért küzdenek, hogy folytathassák az életképes háborút, miközben Oroszország továbbra is teret hódít a fokozódó támadásokban. A közvélemény visszaesett azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok ilyen körülmények között továbbra is finanszírozza ezt a háborút.
A közvélemény megingása Ukrajnában is megfigyelhető a nyilvánosság körében. Az ukránok hozzávetőleg 32%-a hajlandó területeket feladni a háború befejezése érdekében.
Marco Rubio, akit Trump külügyminiszterének neveztek ki, Stefanikhoz hasonló álláspontot képviselne; valószínűleg gátolná a katonai segélyek folytatását.
Trump adminisztrációja úgy látja, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktus vége inkább a béketárgyalásokra korlátozódik, nem pedig Ukrajna militarizálásának előmozdítására.
Rubio a republikánusok egy csoportjának tagjaként csatlakozott Stefanikhoz, akik az Ukrajnának szánt 95 milliárd dolláros segélycsomag ellen szavaztak, és a párt az amerikai-mexikói határra helyezte a hangsúlyt.
Ukrajna továbbra is elveszíti a szolgálatot teljesítő embereket, és szinte lehetetlennek találja katonai igényeinek kielégítését a személyzet és a felszerelés tekintetében. Eközben Oroszország fenntartja álláspontját, hogy kitart a háború mellett, amíg életképes rendezést nem születik.
Az egyértelmű, hogy a Trump-kormányzat nem támogatja Ukrajnát feltétel nélküli finanszírozással. A nemzeteknek valószínűleg előbb-utóbb tárgyalniuk kell, különben Ukrajna tűzszünetre kényszerül forráshiány miatt.
Források: (CNN) (The New York Times) (The Financial Times) (CBS News) (The Wall Street Journal) (Politico) (Slate Magazine)
Putyin saját gázvezetékét bombázta, hogy szabotálja a békemegállapodást
A Sudzha létfontosságú csővezeték Oroszország számára
LIFESTYLE Trump
Ukrajna azzal vádolta Oroszországot, hogy szándékosan felrobbantotta saját gázvezetékét de Kijevet hibáztatja és szabotálja a javasolt energiaszünetet. A március 21-én közzétett felvételen hatalmas lángok és sűrű füst látható az oroszországi Kurszk régióban található Sudzsa felett.
A Sudzsa vezeték régóta az Ukrajnán keresztül Európába áramló orosz gáz kulcsfontosságú útvonala. Jelenleg mintegy 42,4 millió köbméter gázt szállít naponta. Ennek a létfontosságú csővezetéknek a megsemmisítése újabb összetettséget ad a folyamatban lévő konfliktusnak és a globális energiaválságnak.
Kíváncsi vagy a konfliktusra és annak Ukrajnára gyakorolt lehetséges hatására? További információért kattints a galériára.