Hogyan ugrálnak a vírusok állatról emberre?

Az emberek és az állatok közelebb élnek egymáshoz, mint valaha. Az állatokat és általában véve a környezetet egyre jobban igénybe vesszük, köszönhetően folyamatosan bővülő népességünknek. A világjárvány kérdéseket vet fel ezekkel a gyakorlatokkal kapcsolatban, valamint azt is érdemes megvizsgálni, hogy a különböző szokások hogyan járulhattak hozzá a globális válsághoz.

Ha megvizsgáljuk, mi kell ahhoz, hogy egy állati vírus az emberre átterjedjen, teljesen egyértelmű, hogy jelenlegi szokásainkal növeljük az olyan vírusok terjedésének kockázatát, mint a koronavírus. Kattints az alábbi galériára, hogy megtudd, hogyan is történik mindez.

0 / 31 Fotos

Vírusok -

A Földön millió és millió vírus él. Szerencsére csak körülbelül 1000-ről ismert, hogy megfertőzik az embereket.

1 / 31 Fotos

Zoonózisos vírusok - E vírusok többsége állatokról emberre terjed. Ezeket zoonózisos vírusoknak nevezik.

2 / 31 Fotos

COVID-19 -

Bármikor felbukkanhatnak új zoonózisos betegségek, akárcsak a COVID-19 esetében.

3 / 31 Fotos

Fertőzés -

A vírus célja, hogy megfertőzze gazdája sejtjeit és szaporodjon.

4 / 31 Fotos

Fertőzés -

A kórokozóként is ismert vírus lényegében eltéríti a sejtet, és folyamatos replikációval más sejtek megfertőzésére kényszeríti

5 / 31 Fotos

Fertőzés -

Ha elég sejtre terjed, a gazdatest végül elkapja a vírust.

6 / 31 Fotos

Vírusok élőhelye -

Sok vírus csak azon az élőhelyen létezik, ahol természetesen kifejlődött. Ez az élőhely lehet környezet vagy állatfaj.

7 / 31 Fotos

Immunitás -

Például, ha egy vírus sertéscsoportban fejlődik ki, előfordulhat, hogy a sertések soha nem mutatnak tüneteket.

8 / 31 Fotos

Immunitás -

Immunrendszerük képes megbirkózni a fertőzéssel anélkül, hogy elpusztítaná a vírust. A vírus és a disznó egyfajta harmóniában él!

9 / 31 Fotos

Az immunitás hiánya -

Ha azonban ez a vírus egy új fajba ugrik, annak nem lesz ugyanolyan immunitása, mint a sertésnek.

10 / 31 Fotos

Nagyon ritka -

Csak nagyon kis számú vírusnak sikerül ezt az ugrást megtennie.

11 / 31 Fotos

Kihívás -

Ennek az az oka, hogy a vírusnak számos gáton kell átjutnia, mielőtt megfertőzheti az új fajt. Ez nem könnyű.

12 / 31 Fotos

Kitettség -

Ennek nagyobb az esélye, ha a vírus eredeti hordozói rendszeresen érintkeznek egy másik fajjal.

13 / 31 Fotos

Kitettség -

Például egy farmon lévő sertéscsoport gyakran érintkezik a gazdákkal. Ezáltal fennáll a veszélye annak, hogy átterjed a vírus emberre.

14 / 31 Fotos

Terjedés -

A vírus számos módon átterjedhet a gazdára.

15 / 31 Fotos

Terjedés -

Átterjedhet széklettel, vágással, harapással vagy, például szúnyogon vagy kullancson keresztül.

16 / 31 Fotos

A veszélyeztetettek -

Emiatt például a gazdálkodók, a vágóhidak és az állatkertek alkalmazottai nagyobb kockázatnak vannak kitéve annak, hogy állatoktól elkapják a vírusokat.

17 / 31 Fotos

DNA - Kockázati szintjük bizonyos összetett genetikai tényezőktől is függ. A gének hosszú listáját azonosították, amelyek fogékonyabbá vagy kevésbé fogékonnyá tehetik az embert bizonyos vírusokkal szemben.

18 / 31 Fotos

Védelem -

A géneken túl a vírusnak át kell jutnia a szervezet immunrendszerén.

19 / 31 Fotos

Védelem -

Az emberi szervezet számos szinten védekezik a betegségekkel szemben. A gyomorsav, a nyálka, a T-sejtek és az antitestek elpusztítják őket.

20 / 31 Fotos

Mutáció -

Ez kihívást jelent a vírus számára, és lehet, hogy mutálódnia kell ahhoz, hogy teljesítse küldetését.

21 / 31 Fotos

Mutáció -

Amikor egy vírus mutálódik, megváltoztatja genetikai anyagát. Ez pedig egyidejűleg megváltoztathatja azt is miképp terjed tovább az emberre.

22 / 31 Fotos

Mutáció - A sertés emésztőrendszerét megtámadó vírus mutációt okozhat, és megtámadhatja például az ember tüdejét.

23 / 31 Fotos

Terjedés - Még ha egy vírusnak sikerül is átjutnia a szervezet védelmi rendszerén, akkor is csak az adott egyént fertőzheti meg.

24 / 31 Fotos

Terjedés -

Egyes vírusok egy emberre terjednek, és nem fertőznek tovább. Más vírusok viszont tovább terjedhetnek.

25 / 31 Fotos

COVID-19 -

Egyesek annyira elterjedhetnek, hogy járványhoz vagy világjárványhoz is vezethetnek, mint például a COVID-19.

26 / 31 Fotos

Túlélés -

Ironikus módon a vírusoknak nem céljuk megölni gazdáikat, mert szükségük van rájuk a túléléshez.

27 / 31 Fotos

Veszély -

Ezek a zoonózisos vírusok azért is veszélyesek, mert az emberben nincsenek olyan antitestek, mint az állatokban. A vírus gyakran sokkal veszélyesebb az emberre, mint az állatra.

28 / 31 Fotos

Kiszámíthatatlan -

Egy másik probléma az, hogy milliónyi állati vírus létezik, és nem lehet megjósolni, hogy melyik terjed az emberre.

29 / 31 Fotos

Növekvő kockázat -

Növekvő népességünk hatalmas igényei egyre veszélyesebb interakciókhoz vezetnek az állatokkal a tömeges tenyésztés és feldolgozás, az erdőirtás, az urbanizáció és az éghajlatváltozás révén.