Egy bennszülött törzs küzdelme földjük védelméért az Amazonas-nál -

<p>Az Amazonas esőerdejének mélyén több tucat bennszülött törzs él, amelyek életmódját veszély fenyegeti. Ahogy a városok megpróbálják kiterjeszteni határaikat a világ minden részére, ezek a törzsek nehezen tudják fenntartani hagyományaikat. Tovább rontja a helyzetet, hogy kormányaik nem tesznek semmilyen lépést a biztonságuk megteremtése érdekében.Az egyik ilyen törzs, a Munduruku, saját kezébe vette a dolgokat. Körbeutazták és maguk jelölték ki a területüket, mivel nem bíztak a kormányukban. Ez lehet a harcuk vége? Vagy még mindig fenyegetik kívülről egyéb veszélyek őket? Kattints az alábbi galériára, hogy megnézd, mi történt.</p>

© Getty Images

Munduruku harcosok -

2024 elején a Munduruku törzs 50 harcosa utazott be az Amazonas esőerdejének sűrűjébe, hogy olyasmit tegyenek, amit a brazil kormánynak kellett volna megtennie. Kijelöljék ősi földjeik határait.

© Reuters

Nehéz küldetés -

A Munduruku harcosok régóta harcolnak, azért, hogy hivatalosan elismerjék őket és azért, hogy az illegális fakitermelés, bányászat és kormányzati projektek befejeződjenek.

© Getty Images

Külőnleges Határkijelölés -

A Munduruku törzs 20 láb (6 méter) széles ösvényt vágott a sűrű dzsungelben és táblákat helyeztek el, amelyek védettnek nyilvánították a földjüket. Ez a dacos cselekedet valóban alátámasztotta a törzs eltökéltségét, hogy igényt tart a területére annak ellenére, hogy a kormány elhanyagolja jogaikat.

© Reuters

Vezetés -

Juarez Saw, a Sawre Muybu terület vezetője bírálta a brazil kormányt, amiért nem jelölte ki az őslakosok területét. Hangsúlyozta, hogy ez a feladat nem hárulhatna a Mundurukukra, akik most kénytelenek saját kezükbe venni a irányítást.

© Reuters

Hiányosságok -

Brazília őslakosokkal foglalkozó ügynöksége, a Funai azt mondta, hogy a munkaerőhiány az oka annak, hogy nem sikerült kijelölni a földeket. Az ügynökség hatékonyságának hiánya kiszolgáltatottá tette az őslakosok területeit a kizsákmányolással és a különböző behatolásokkal szemben.

© Reuters

Közösség -

A határokat kijelölő expedíción nemcsak harcosok, hanem falubeli nők és gyerekek is részt vettek. Míg a férfiak megtisztították a földet, a nők ételt készítettek, mindezt kollektív közösségi szellemben.

© Reuters

Élet a dzsungelben -

A dzsungelben a Munduruku törzs harmonikusan él a környezetével. Vadásznak, ételeket főznek, a gyerekek pedig a folyókban játszanak, mindez kiemeli a tájhoz és a hagyományokhoz fűződő mély kapcsolatukat.

© Reuters

Több évtizedes küzdelem -

A Munduruku törzs mintegy 25 éve harcol a földjük védelméért, fenntartva a határokat, megakadályozzák a túlnövekedést és távol tartják a betolakodókat. Folyamatosan küzdöttek a fenyegetésekkel és a folyamatos illegális tevékenységekkel szemben.

© Reuters

Környezet -

A Sawre Muybu terület nemcsak a Munduruku törzs, hanem a globális környezetvédelmi erőfeszítések szempontjából is kritikus fontosságú. Az Amazonas esőerdője, ahol a földjük található, létfontosságú szerepet játszik a globális felmelegedés csökkentésében. ennek a megóvása kulcsfontosságú.

© Reuters

Higanyszennyeződés -

A környezetszennyezés egyik oka az illegális aranybányászat, amely higannyal mérgezi a folyókat. Ezek a méreganyagok megfertőzik a halakat, amelyek a Munduruku törzs fő élelemforrását képezik.

© Reuters

Üres ígéret -

Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök megfogadta, hogy újraindítja az őslakos területek elismerésének ügyét. Ez a folyamat azonban nagyon lassú, és sok terület (köztük Sawre Muybu) védelem nélkül maradt.

© Getty Images

Lassú felismerés -

Lula elnök 2023-as hivatalba lépése óta mindössze 10 új bennszülött rezervátumot ismertek el, 62 őslakos terület még mindig az aláírására vár és további 200 területet vizsgálnak. Ez a lassú folyamat sok közösséget tesz ki a pusztító kizsákmányolásnak.

© Getty Images

Konzervatív hatás -

Lula erőfeszítései a bennszülött földek kijelölésére a konzervatív oldalról a politikai szövetségesek ellenállásába ütköztek. Ők az utak és vasutak fejlesztését helyezik előtérbe az őslakosok jogaival szemben.

© Reuters

Vízerőmű -

Az egyik legnagyobb fenyegetés a bennszülött törzsekre nézve egy 8000 megawattos vízerőmű építésének terve az erdőben, amely eláraszthatja Sawre Muybu területének nagy részét. Bár 2016-ban ezt felfüggesztették, az Eletrobras áramszolgáltató közelmúltbeli lépései azt sugallják, hogy a projekt újraindulhat.

© Reuters

Vasút -

A Munduruku törzs aggódhat még egy 620 mérföldes (1000 km) vasútvonal miatt is, amelynek célja a gabona szállítása Mato Grossóból a Tapajos kikötőjébe. Attól tartanak, hogy a vasút megkönnyítheti a területükhöz való hozzáférést az illegális tevékenységek számára.

© Reuters

A területi eloszlás -

A brazil Tapajos folyó középső és felső része évezredek óta a Munduruku törzs otthona. 17 000-en élnek egy 11 részre felosztott területen, amelyek közül csak kettő rendelkezik teljes jogi elismeréssel.

© Reuters

Jogok -

A képen látható a törzs tagja és aktivistája Alessandra Munduruku, kijelentette, hogy a Munduruku törzs nem szívességet kér, hanem alkotmányos jogait követeli. Szavai a törzs eltökéltségét tükrözik, folytatják a harcot területük hivatalos elismeréséért és védelméért.

© Reuters

Bányászok -

A Munduruku törzs illegális aranybányászokkal is találkozott útjuk során. Bár ezek a találkozások feszültek voltak, békések tudta maradni. A törzs gyakran tanúsított önmérsékletet és elkötelezettséget a szükségtelen konfliktusok elkerülése érdekében.

© Reuters

A kultúra megőrzése -

A Munduruku azon erőfeszítései, hogy kijelöljék és megvédjék földjüket, egyben a kultúrájuk és életmódjuk megőrzéséért folytatott küzdelem is. Hagyományaik szorosan kötődnek földjükhöz, és ennek elvesztése identitásuk döntő részének elvesztésével járna.

© Reuters

Reziliencia -

Sok ember példát vehetne világszerte a Munduruku törzs ellenálló képességéről. Megküzdöttek a kormány ignoranciájával és a külső fenyegetésekkel. Erővel kiálltak az elnyomással szemben.

© Reuters

Történelmi küzdelmek -

A Munduruku törzs jelenlegi harca a brazíliai bennszülöttek hosszú harcos történetének csak egy kis epizódja. Évszázadokon keresztül kizsákmányolással és kitelepítéssel fenyegették őket, így az elismerésért vívott harcuk egy sokkal régebbi időkre visszanyúló történet folytatása csupán.

© Reuters

Erdőirtás -

Az Amazonast súlyosan fenyegeti a fakitermelés, a mezőgazdaság és a bányászat miatti erdőirtás. Ez a pusztítás nemcsak a vadon élő állatokat veszélyezteti, hanem felgyorsítja a klímaváltozást is azáltal, hogy a lekötött szén a légkörbe kerül. A Munduruku törzs nagyon elkötelezett az ügyükkel kapcsolatban.

© Getty Images

Környezetvédelmi érdekképviselet -

A környezetvédők azzal érveltek, hogy az olyan őslakosok, mint a Munduruku törzs, az Amazonas legjobb őrei. Tudásuk, gyakorlatuk és a földhöz fűződő kapcsolatuk elengedhetetlen az esőerdő megőrzéséhez.

© Reuters

Az Amazon jövője -

Az Amazonas esőerdőjének jövője szorosan összefügg az őslakosok sorsával. A Munduruku törzs földjének védelme nem csak a jogaikról szól, hanem a világ egyik legfontosabb ökoszisztémájának fennmaradásáról is.

© Getty Images

Biodiverzitás -

Az Amazonas a világ legnagyobb esőerdeje, ahol a becslések szerint az összes ismert faj 10%-a található, köztük számtalan növény, állat és rovar, amelyek közül sok sehol másutt nem található a Földön.

© Reuters

A Föld tüdeje -

A gyakran "Föld tüdejének" nevezett Amazonas a világ oxigénjének körülbelül 20%-át állítja elő, bár ez túlságosan leegyszerűsíti a globális oxigén- és szénciklusokban betöltött összetett szerepét. Az esőerdő számos éghajlat meghatározó tényezője.

© Getty Images

Cselekedjünk -

A Munduruku törzs története cselekvésre hívja fel a brazil kormány és a globális közösség figyelmét. Meg kell védenünk az őslakosok területeit, és ezen túlmenően az Amazonas esőerdőit is, hiszen ez az emberiség érdeke.

Források: (Reuters)

© Reuters