© Getty Images

Nem létező - Amikor a pszichológia kezdett önálló területté válni, elkezdtük szétválasztani az elmét és a testet. Hirtelen a mentális betegség és testi betegség teljesen különálló probléma lett.

© Shutterstock

Kapcsolat - Nehéz azonban figyelmen kívül hagyni, hogy amikor mentális betegséggel van dolgunk, a test is sokféleképpen változik. Az aktuális reakcióktól a mozgásra és gondolkodásmódra gyakorolt hosszú távú változásokig a test és az elme elválaszthatatlanul összefügg.

© Shutterstock

Pszichoszomatikus - Ha a testi tüneteket mentális állapotunk hozza létre, vagy súlyosbítja, pszichoszomatikusnak nevezik.

© Shutterstock

Vice versa - Az agy és a test nem zárja ki egymást. Ezért, míg a mentális betegségeknek vannak testi tünetei, a testi betegségeknek is vannak mentális tünetei, mint például az irritáció és a szorongás.

© Shutterstock

Krónikus fájdalom - Például a krónikus fájdalom olyan fájdalom, amely az idegrendszerből származik. Nem vezethető vissza semmilyen fizikai problémára. Az orvosok sokáig úgy ítélték meg, hogy nem komoly. Mostanra azonban már tudjuk, hogy ez ugyanolyan komoly, mint a fizikai fájdalom.

© Shutterstock

Mentális betegség - Az is előfordulhat, hogy a mentális betegségek forrásait csak mentális forrásokra vezetik vissza. Ha azonban évek óta tartós hátproblémád van, és állandóan fizikai fájdalmaid vannak, ez mentális problémákat, például depressziót és stresszt okozhat. Csak azért, mert fizikai probléma okozza, nem teszi kevésbé fájdalmassá a mentális problémát.

© Shutterstock

Ősi tudás - Bár a pszichológia mint terület csak a 19. században jelent meg, az emberek évszázadok óta használnak olyan kifejezéseket, mint a „megtört szív”. Ez onnan ered, hogy ha nagyon szomorú vagy, akkor a mellkasod valóban fájhat. Ez is azt bizonyítja, hogy a test és az elme szétválasztása csak a közelmúltban történt.

© Shutterstock

Tünetek - A szorongás és a depresszió a két leggyakoribb mentális betegség. Amikor elkezded érezni őket, nem szokatlan, hogy a tested reagál, mert az agyad irányítja a fizikai kapcsolótáblát.

© Shutterstock

Küzdj vagy menekülj - Amikor veszélyt érezünk, testünk hajlamos a ´harcolni vagy menekülni´ módba kapcsolni Veszély lehet bármilyen helyzet, amiben kényelmetlenül érezzük magunkat. Harc vagy menekülés módban idegrendszerünk két fontos hormon felszabadulásával készül fel.

© Shutterstock

Túlélő mód -

Adrenalin és kortizol szabadul fel, hogy megpróbálja a szervezetet az optimális állapotba hozni. Ha azonban folyamatosan mentális betegséggel küzdesz, ez az elhúzódó túlélési állapot drasztikusan befolyásolhatja szervezeted.

© Shutterstock

A hatások - Az adrenalin és a kortizol növeli a pulzusszámot és a vérnyomást, csökkenti az étvágyat és gyengíti az immunrendszert. Hosszú távon ezek a tünetek súlyos problémákhoz vezethetnek.

© Shutterstock

Fizikai tünetek - Teste gyakran a ´harcolj vagy a menekülj´ módba kapcsol, amikor mentális betegséggel küzd. Ezekben a pillanatokban valószínű, hogy a kortizol és az adrenalin átáramlik a testén, és végül fizikai tüneteket, például fejfájást okoz.

© Shutterstock

Fejfájás - A pszichoszomatikus fejfájások azok, amelyek lüktető érzést keltenek, általában a szemöldök környékén. Ezeket „feszültség okozta fejfájásnak” nevezik.

© Shutterstock

Izomfeszültség - Amikor a tested gyakran készenznléti állapotban van az izmaid végül fájni kezdenek. Éppen ezért, amikor depressziósnak érzed magad, egyúttal fájdalmat érezhetsz a testedben vagy levertséget.

© Shutterstock

Izomfeszültség - 2017-ben egy kutatócsoport megállapította, hogy közvetlen kapcsolat van a depresszió és a hátfájás között. Feltételezték, hogy valami köze lehet az agyalapi gyulladáshoz, amely megszakítja az idegi áramköröket.

© Shutterstock

Fájdalomtűrés - A mentális betegségek, különösen a depresszió, köztudottan csökkentik a fájdalomtűrő képességet. Az összefüggést még nem tárták fel teljesen, de két tanulmány kimutatta, hogy a mentális betegséggel küzdő emberek nagyobb valószínűséggel éreznek megmagyarázhatatlan fizikai fájdalmat, vagy erősebben érzik a fájdalmat, mint azok, akik mentálisan egészségesek.

© Shutterstock

Alvás - A szervezetben lévő magas kortizol- és adrenalinszint megnehezítheti az éjszakai pihenést. A mentális betegségek nemcsak álmatlanságot okozhatnak, hanem olyan problémát is, hogy az éjszakai alvás esetleg nem tűnik pihentetőnek.

© Shutterstock

Alváshiány - Ha a test nem pihen eleget, a szomorúság és a depresszió ördögi körébe kerülhet. Az alváshiány az immunrendszert is gyengíti, és így a szervezetet hajlamosabbá teszi a betegségekre.

© Shutterstock

Szemproblémák -

Mentális egészséged befolyásolhatja látásod minőségét. Fáradt állapotban nehezebben láthatsz tisztán, vagyis minden kicsit homályosabb lehet.

© Shutterstock

Szemproblémák - A kutatók ezt „kontraszt-érzékelésnek” nevezték el. 2010-ben egy tanulmány megállapította, hogy a depresszióban szenvedők nem látják olyan világosan a fekete és a fehér közötti különbséget.

© Shutterstock

Gyomor problémák -

Az agy és a bél szorosan összefügg. Egyes orvosok „második agynak” is nevezik. Ha lelki állapotod rossz, az gyakran gyomorfájdalomban, például görcsökben nyilvánulhat meg.

© Shutterstock

Gyomor problémák - A fájdalmat gyakran menstruációs fájdalomnak vagy irritábilis bél szindrómának írják le. Vannak azonban bizonyítékok arra utalnak, hogy a mentális betegségek gyulladt emésztőrendszert okozhatnak. Fordítva is igaz, ha a bélben lévő baktériumok nincsenek egyensúlyban, az szorongást és depressziót okozhat.
​

© Shutterstock

Gyomor problémák - Ezért, ha a lélek nem nyugodt, előfordulhat, hogy az emésztőrendszer nem működik megfelelően. Ez abnormális súlygyarapodáshoz vagy -csökkenéshez vezethet.

© Shutterstock

Miért? -

A fájdalom tulajdonképpen egy tünet, amivel az agy közli, hogy valami nincs rendben. Előfordulhat, hogy egy gyermekkorából visszamaradt nem kezelt traumát, vagy erős genetikai impulzusokat temet el. Ha nem kezeli a mentális problémáit, az agya más módon tudatja, hogy valami nincs rendben.

© Shutterstock

Lehetőség - Manapság minden eddiginél nagyobb a tudatosság a mentális egészséggel kapcsolatban. Ha elfogadjuk, hogy a mentálhigiéné a testi és az lelki egészség együttese, a kezelési lehetőségek egész világa nyílik meg.

© Shutterstock

Meditálás - A meditáció egyik legfontosabb aspektusa a testedre való összpontosítás. Nemcsak az elmédet csillapítod, hanem lehetőséget adsz arra is, hogy lásd, hogyan érzed magad a testedben. Lehet, hogy valahol feszültséget érzel, és úgy döntesz, tartasz egy kis szünetet és sétálsz. Az ilyen apróságok javíthatják mentális állapotod.
​

© Shutterstock

Yoga -

A meditációhoz hasonlóan a jóga is egy módja annak, hogy megmozgasd a tested és magadra koncentrálj. Köztudott, hogy a testmozgás javítja a mentális egészséget. Azt is lehetővé teszi, hogy feloldja a feszültséget, amelyet esetleg érzelmi traumák miatt raktároztál el.

© Shutterstock

Tárolt feszültség - Például azok az emberek, akik valaki más haragjából származó traumán nőttek fel, valószínűleg feszültséget raktároznak el a testükben. Keményen próbálnak uralkodni érzelmeiken, de ez gyakran elfojtott fájdalmat eredményez. A jóga sorozatokhoz hasonló mozgások segíthetnek enyhíteni és feloldani ezt a feszültséget.

© Shutterstock

Testterápia -

A beszédterápia helyett manapság a testeddel is terápiát végezhetsz. Az érzelmek felszabadításával gondosan tanulmányozott gyakorlatok, például remegés révén mentális állapota javulhat.

Források: (Healthline) (Mental Health Foundation)

© Shutterstock