© Getty Images

A Nagy Bumm Elmélet -

Az ősrobbanás elmélet a világegyetem keletkezését írja le. Megmagyarázza, hogyan tágult ki a világegyetem egy nagy sűrűségű, magas hőmérsékletű állapotból a ma látható kozmosszá.

© Shutterstock

Aszteroida -

Az aszteroidák olyan kőzet- vagy fémdarabok, amelyek korábban más kisbolygók részei voltak, majd egy űrbeli ütközés következtében leszakadtak, és most a Nap körül keringenek.

© Shutterstock

Galaxis -

Mindannyian tudjuk, hogy a Tejútrendszer galaxisban élünk, de mi is pontosan az a galaxis? Nos egy galaxis gáz, por, csillagok milliárdjainak és naprendszereiknek hatalmas gyűjteménye, amelyeket a gravitáció tart össze.

© Shutterstock

Vörös óriás -

A vörös óriás olyan csillag, amely elérte utolsó napjait és közeledik a halálhoz. A mi Napunk is tágulni fog, és vörös óriássá válik, de csak néhány milliárd év múlva.

© Shutterstock

Éggömb -

Az éggömb a szférikus csillagászatban használt eszköz. Ez egy nagy sugarú gömb, amely a Földdel koncentrikusan helyezkedik el. A Földet körülvevő égboltot a gömbre vetítik, ami segít a csillagászoknak megérteni a pozíciókat olyan helyzetekben, amikor a távolságok nem fontosak.

© Shutterstock

Kozmikus sebesség -

A kozmikus sebesség az a minimális sebesség, amely szükséges ahhoz, hogy egy objektum elhagyja egy bolygó vagy hold gravitációs vonzását. Például egy űrhajó sebessége a Föld felszínének elhagyásakor körülbelül 40000 km/óra.

© Shutterstock

Fekete lyuk -

Az Albert Einstein általános relativitáselmélete által híressé vált fekete lyuk egy elpusztult csillag kis, sűrű magmaradványa.

© Shutterstock

Fényév -

A fényév egy csillagászati távolság, amely a fény egy év alatt megtett távolságát méri. Egy fényév nagyjából kilencbillió kilométernek felel meg.

© Shutterstock

Naprendszer -

A naprendszer a Nap és a körülötte keringő objektumok gravitációsan kötött rendszere.

© Shutterstock

Sötét anyag -

A sötét anyag a világegyetem olyan összetevője, amelynek jelenlétét inkább gravitációs vonzása, mintsem fényessége alapján észleljük. Bár az univerzum nagy részét lefedi, a tudósok számára még mindig meglehetősen rejtélyes.

© Shutterstock

Kvazár -

A kvazárok nagy, távoli objektumok az űrben, amelyeket hatalmas, erős fekete lyukak működtetnek. Hajlamosak olyan fényesen ragyogni, hogy fényük háttérbe szorítja a régi galaxisokat, amelyekben léteznek.

© Shutterstock

Tejútrendszer -

A Föld galaktikus otthona, a Tejútrendszer egy spirálgalaxis, amely folyamatosan forog. Naprendszerünk mintegy 30 000 fényévre fekszik a galaxis középpontjától.

© Shutterstock

Üstökös -

Az üstökösök gázból, kőzetből és porból álló jeges, fagyott gömbök, amelyek fényes ragyogásukat a Naphoz közeli pályájuk során kibocsátott gázok révén nyerik.

© Shutterstock

Androméda-galaxis -

Ez az M31 néven is ismert galaxis van a legközelebb a Tejútrendszerhez, ahol a Föld is található. Hasonló szerkezetű, mint a Tejútrendszer, és a Földről szabad szemmel is látható, különösen az őszi és téli éjszakákon.

© Shutterstock

Gravitáció -

A gravitáció olyan természetes jelenség, amely révén egy bolygó vagy más test a középpontja felé vonzza a tárgyakat. A gravitációs erő az, ami minket a Föld felszínén tart, és ami a Földet a Nap körül keringésben tartja.

© Shutterstock

Napfogyatkozás -

A napfogyatkozás azt jelenti, hogy egy égitest a térben egy másik égitest árnyékába kerül. A napfogyatkozásnak két formája létezik: napfogyatkozás és holdfogyatkozás.

© Shutterstock

Extragalaxisok -

Egy extrargalaxis egy nagy domináns galaxisból áll, amelyet különböző kisebb harmadlagos galaxisok vesznek körül. A Tejútrendszer és a szomszédos Androméda-galaxisok is extragalaxisok.

© Shutterstock

Napéjegyenlőség -

A napéjegyenlőség idején a Földön 12 óra nappal és 12 óra éjszaka van. Ez évente kétszer fordul elő: A márciusi napéjegyenlőség az északi féltekén a tavasz, a déli féltekén pedig az ősz beköszöntét jelzi. A szeptemberi napéjegyenlőség az ősz érkezését jelzi az északi féltekén és a tavaszét a déli féltekén.

© Shutterstock

Szupernova -

A szupernóva az emberi szemmel látható legnagyobb robbanás. A szupernóva egy haldokló nagy tömegű csillag utolsó lépéseként jön létre, amely egy rendkívül erős fényt bocsát ki.

© Shutterstock

Meteor -

A hullócsillagokként ismert meteorok olyan objektumok vagy aszteroidák, amelyek a Föld légkörébe lépve elégnek.

© Shutterstock

Nebula -

A nebula egy nagy por- és gázfelhő az űrben, amely akkor keletkezik, amikor egy csillag elpusztul. A gáz és a por végül elég nagy tömegűvé zsugorodik össze ahhoz, hogy saját gravitációval rendelkezzen.

© Shutterstock

Körpálya -

A pálya az a körkörös mozgás, amelyben a gravitáció hatására a tárgyak az űrben haladnak. A Hold a Föld körül, a Föld pedig a Nap körül kering körkörös mozgást végezve. Egy másik égitest körül keringő objektumot műholdnak nevezünk.

© Shutterstock

Alfa Centauri -

Az Alfa Centauri a Földhöz legközelebbi csillagrendszer neve. Két fő csillagot, az Alpha Centauri A-t és az Alpha Centauri B-t, valamint a három csillag közül a legközelebbi csillagot, a Proxima Centaurit foglalja magába.

© Shutterstock

Csillaghalmaz -

A csillaghalmazok csillagok nagy csoportjai, amelyeket az öngravitációjuk tart össze. A csillaghalmazoknak két típusa határozható meg: a gömbhalmazok és a nyílthalmazok.

© Shutterstock

Gamma-kitörés -

A gammakitörések a legerősebb és leghevesebb robbanások az ismert világegyetemben. Amikor megtörténik, ez a legfényesebb fényforrás a megfigyelhető univerzumban. Műholdas bizonyítékok arra utalnak, hogy a gammakitörések anyagok fekete lyukakba való összeomlásából erednek.

© Shutterstock

Csillagkép -

A csillagképek csillagok egy csoportját térképezik fel, amelyek alakzatokat alkotnak az égbolton. A felfedezők először a csillagképeket használták útvonalak feltérképezésére, valamint a történetmesélés eszközeként.

© Shutterstock

Magellán-felhők -

A Magellán-felhők két szabálytalan galaxisból állnak, amelyek a Tejútrendszer körül keringenek. A Magellán-felhőket a Nagy Magellán-felhő és a Kis Magellán-felhő alkotja, amelyek mintegy 200 000 fényévre keringenek tőlünk.

© Shutterstock

Neutroncsillag -

A neutroncsillagok apró, de sűrű objektumok, amelyek egy óriáscsillag robbanásszerű halála során keletkeznek. A neutroncsillagoknak két típusa van. Az első a pulzár, amely egy keskeny sugárnyalábot bocsát ki. A második a magnetár, amelynek olyan erős mágneses mezeje van, hogy képes atomokat eltorzítani.

© Shutterstock

Exobolygó -

Ha a bolygók a Naprendszeren kívül léteznek, és nem a Nap körül keringenek, akkor exobolygónak nevezzük őket. Az első exobolygót csak 1992-ben ismerték fel, mivel rendkívül nehéz őket észrevenni.

© Shutterstock

A fény csillagászati aberrációja -

A fény csillagászati aberrációja során a csillagok vagy más égitestek a Földről nézve kissé eltérnek valódi helyzetüktől. Ez a Föld mozgásának és a fénysebességnek a kölcsönhatása miatt következik be.
Források: (Stacker) (Space) (NASA) (Wired) 

© Shutterstock