© Getty Images

Űrhajósok kiküldetésen -

2024. június 5-én Sunita Williams és Butch Wilmore űrhajósok nyolcnapos küldetésre indultak az űrbe.

© Getty Images

Problémák a fedélzeten -

Egy Boeing Starlinerrel utaztak, amikor az űrhajóban a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) vezető úton problémákat tapasztaltak. Szivárgott a hélium, amely az üzemanyagot a meghajtórendszerbe nyomja. Több meghajtó sem működött megfelelően.

© Getty Images

Az űrben ragadva -

Ezen körülmények miatt a két űrhajós az ISS-en ragadt. A NASA úgy döntött, hogy 2025 februárjában visszahozza Wilmore-t és Williamst a Földre, egy SpaceX Crew Dragon kapszula fedélzetén. De milyen potenciális veszélyek fenyegetik őket, ha ilyen sokáig keringenek a Föld körül?

© Getty Images

Izmok -

A végtagjainkat érő folyamatos gravitáció nélkül az izom- és csonttömeg gyorsan csökkenni kezd. A leginkább érintett területek azok az izmok, amelyek segítenek fenntartani a testtartásunkat a hátunkban, a nyakunkban és a vádliban. Ennek az az oka, hogy a mikrogravitációban nem kell olyan keményen dolgozniuk.

© Getty Images

Izmok -

Két hét után az izomtömeg akár 20%-kal is csökkenhet, hosszabb, három-hat hónapos küldetések esetén pedig már 30%-kal.

© Getty Images

Csontok -

Hasonló okok miatt az űrhajósok csontjai is kezdenek veszíteni erejükből. Igazából az űrhajósok csonttömegük 1-2%-át veszíthetik el minden hónapban, amit az űrben töltenek, és akár 10%-át egy hat hónapos küldetés alatt. Összehasonlításképpen a Földön az idősebb férfiak és nők évente 0,5–1%-kal veszítenek csonttömegükből.

© Getty Images

Csontok -

Ez növelheti a csonttörések kockázatát és meghosszabbíthatja a gyógyulási időt is. Akár négy évbe is telhet, amíg a csonttömeg a Földre való visszatérést követően normalizálódik.

© Getty Images

Edzés az űrben -

Ennek leküzdésére az űrhajósok napi 2,5 óra  intenzív edzést végeznek, miközben az ISS-en keringenek. Többek között, guggolnak, emelnek valamint fekvenyomnak. Ezenkívül étrend-kiegészítőket is szednek, hogy csontjaikat a lehető legegészségesebben tartsák.

© Getty Images

Nem elég -

Egy közelmúltbeli tanulmány azonban kimutatta, hogy még ez az edzésprogram sem volt elég ahhoz, hogy megakadályozza az izomműködés csökkenését és a térfogat csökkenését. A tesztelést követően nagyobb terhelést javasoltak az ellenállási gyakorlatokban és a nagyobb intenzitású edzésprogramot.

© Getty Images

Fogyás -

Bár a súly nagyon keveset jelent a föld körüli keringés közben, az egészséges testsúly fenntartása kihívást jelent az űrben.

© Getty Images

Űrhajós diéta -

Az űrhajósoknak tápláló ételek széles választékát kínálják, köztük néhány salátalevelet, amelyet az űrállomás fedélzetén termesztettek. Sajnos még ez is hatással lehet egy űrhajós testére.

© Getty Images

Scott Kelly -

A képen látható Scott Kelly, a NASA űrhajósa a hosszú távú űrrepülés hatásait vizsgáló legkiterjedtebb tanulmányban vett részt, miután 340 napig az ISS fedélzetén tartózkodott. Az ikertestvéréhez képest, aki a Földön maradt, Kelly testtömegének 7%-át veszítette el az űrutazás alatt.

© Getty Images

Eyesight -

A Földön a gravitáció lefelé kényszeríti a testünkben lévő vért, miközben a szív újra felpumpálja. Bár a test némileg alkalmazkodik az űrben, ez a folyamat csak részleges, és a vér a normálisnál sokkal nagyobb mértékben gyűlhet fel a fejben.

© Getty Images

Látás -

A vér egy része a szem hátsó részében és a látóideg környékén köthet ki, ami ödémához vezethet. Ez látásromláshoz, például csökkent élességhez és szerkezeti változásokhoz vezethet a szemben.

© Getty Images

Látás -

Ezek a változások már két hét elteltével elkezdődhetnek az űrben. A kockázat azonban az idő előrehaladtával növekszik.

© Getty Images

Látás -

A látásromlás egy része körülbelül egy éven belül megjavul, miután az űrhajósok visszatérnek a Földre, de néhány közülük akár maradandóak is lehetnek.

© Getty Images

Neurális kuszaság -

Az ISS-en eltöltött idő alatt Kelly kognitív teljesítménye viszonylag hasonló maradt bátyjáéhoz, aki a földön maradt.

© Getty Images

Neurális kuszaság -

A kutatók azonban észrevették, hogy Kelly kognitív teljesítményének sebessége és pontossága a leszállás után körülbelül hat hónapig csökkent, valószínűleg azért, mert agya hozzászokott a Föld gravitációjához és otthoni életmódjához.

© Getty Images

Neurális kuszaság -

Egy orosz űrhajósról készült tanulmány, aki 2014-ben 169 napot töltött az ISS-en, az agyban is elváltozásokat mutatott ki. Megállapították, hogy az agy motoros funkcióval összefüggő részein, valamint a vestibularis kéregben változások történtek az idegi kapcsolat szintjében.

© Getty Images

Barátságos baktériumok -

A jó egészség egyik kulcsa a testünkben és a testünkön élő mikroorganizmusok sokfélesége. A bél mikrobióma befolyásolhatja az étel emésztését, befolyásolhatja a gyulladások szintjét testünkben, és megváltoztathatja agyunk működését.

© Getty Images

Barátságos baktériumok -

A Kellyt az utazása után megvizsgáló kutatók azt találták, hogy a bélmikrobiómája alaposan megváltozott. A sugárzásnak való kitettség, az újrahasznosított víz használata és a fizikai aktivitás megváltoztatása egyaránt szerepet játszhatott ebben a változásban.

© Getty Images

Bőr -

Kelly bőre fokozott érzékenységet mutatott, és körülbelül hat napig kiütésektől szenvedett, miután visszatért az ISS-ről.

© Getty Images

Bőr -

A kutatók azt feltételezték, hogy a küldetés alatti bőrstimuláció hiánya hozzájárulhatott bőrproblémáihoz.

© Getty Images

Gének -

Az egyes DNS-szálak végeit telomereknek nevezzük. Segítenek megvédeni génjeinket a károsodástól. Ahogy öregszünk, egyre rövidebbek, de Kelly-n és más űrhajósokon végzett kutatások kimutatták, hogy az űrutazás megváltoztatja ezeknek a telomereknek a hosszát is.

© Getty Images

Gének -

A telomerek változásának egyik lehetséges oka a sugárzás összetett keverékének való kitettség lehet az űrben.

© Getty Images

Gének -

Néhány változás történt a génexpresszióban is, abban a mechanizmusban, amely beolvassa a DNS-t, hogy fehérjéket termeljen a sejtekben. Ezek egy része összefügg a szervezet DNS-károsodásra adott válaszával, a csontképződéssel és az immunrendszer stresszre adott válaszával. Ezeknek a változásoknak a többsége azonban Kelly Földre való visszatérését követő hat hónapon belül normalizálódott.

© Getty Images

Immunrendszer -

Kelly számos oltást kapott az űrutazása előtt, alatt és után, és az immunrendszere normálisan reagált.

© Getty Images

Immunrendszer -

A kutatások azonban azt álapították meg, hogy az űrhajósok  fehérvérsejtszáma is nagyban csökken a föld körüli keringés alatt. Ez a pályán keringés során kapott sugárzási dózisnak tudható be.

Források: (BBC) (NASA) (Washington Post)

© Getty Images