© Getty Images

Egy örök mítosz -

A „sötét középkor” kifejezés az európai történelem 900 évére, a középkorra utal, amely az 5. és 10. század között, sőt néha egészen a 15. századig tartott. A kifejezés a reneszánsz kezdetén, az 1300-as években keletkezett és igazából egy téves elnevezésnek számít.

© Getty Images

Keresztény eszmék -

Az igazság az, hogy a középkor nem egy intellektuálisan stagnáló időszak volt, amelyet a reneszánsz mentett meg. Ez a történelem ekkori részének egy nagyon keresztényközpontú ábrázolása lett.

© Getty Images

Egy birodalom bukása -

A sötét középkor fogalmát egy Petrarca nevű toszkán tudós (1304-1374) alkotta meg, aki szerint a középkorban a Nyugatrómai Birodalom bukását követően a kultúra és az intellektus jelentős hanyatlása következett be.

© Getty Images

Petrarca -

Petrarca a Római Birodalom történetének híres szerelmese volt, ezért a birodalom bukását követő időszakot „kevesebbnek” tartotta, ami egy elfogult nézőpont volt.

© Public Domain

Feljegyzések -

Ezt az időszakot a Római Birodalom bukása utáni évszázadokban a feljegyzések jelentős hiánya miatt is nevezték sötét középkornak. Az igazság azonban az, hogy valójában a történelmi propaganda áll a az elnevezés mögött.

© Getty Images

Latin -

Petrarca korának számos filozófusa és tudósa elutasított minden olyan tudást vagy történelmet, amely nem latinul íródott.

© Public Domain

A kereszténység diadala -

Petrarca keresztény író is volt, ami azt jelenti, hogy nézeteinek nagy részét vallási eszméi befolyásolták. Petrarca (más tudósokkal együtt) úgy vélte, hogy a kereszténység „fénye” a reneszánsz idején képes volt győzedelmeskedni az ókor „sötét” pogánysága felett.

© Getty Images

Klasszikus ismeretek -

Az egyház által terjesztett, elveszett tudásról alkotott elképzeléssel ellentétben az ókori Görögország és Róma számos klasszikus művét megőrizték a keresztény kolostorok és az iszlám tudósok a középkorban.

© Getty Images

Karoling reneszánsz -

A 8-9. században a Karoling reneszánsz (amelynek élén Nagy Károly, a frankok királya állt) a tanulás, a művészetek és a kultúra újjáéledését hozta.

© Getty Images

Írás és olvasás -

A reneszánsz idején olyan tudósok, mint Alcuin segítettek az írás szabványosításában és az oktatás előmozdításában, ami megalapozta az európai szellemi fejlődést.

© Getty Images

Középkori egyetemek -

A 11. századtól kezdődően jöttek létre az első egyetemek, köztük Bologna, Párizs és Oxford (a képen). Ezek az intézmények elősegítették a tanulást és a tudást, ami kiemeli ennek a korszaknak az intellektusát, nem pedig a sötétség időszakát.

© Getty Images

Mezőgazdaság -

Az úgynevezett sötét középkorban olyan fontos mezőgazdasági technológiákat is feltaláltak és elterjesztettek, mint a nehéz eke, a hárommezős rendszer és a továbbfejlesztett vízimalmok. Ezek a fejlesztések lehetővé tették az európai népesség növekedését.

© Getty Images

Gótikus építészet -

A gótikus építészet, amely a 12. században kezdődött, a korszak művészi és mérnöki innovációjáról tanúskodik. A Notre-Dame és Chartres tornyosuló katedrálisai bizonyítják, hogy a középkorban milyen kreatív energiák és építészeti teljesítmények születtek.

© Getty Images

Órák -

A középkorra tehető a mechanikus órák megalkotása is, amelyek forradalmasították az időmérést és amelyeket számos katedrálisban és templomban helyeztek el. Ezek a készülékek már bonyolultabb konstrukciókat alkalmaztak, amelyek így lehetővé tették a pontosabb időmérést.

© Getty Images

A nyomdagép -

A középkor vége felé Johannes Gutenberg feltalálta a nyomdát. Ez lehetővé tette a könyvek tömeges előállítását, ami által könnyeben hozzáférhető lett az irodalom és a tudományos szövegek.

© Getty Images

Bizánci kultúra -

Európától eltekintve a Bizánci Birodalom virágzó ország volt keleten. Konstantinápoly városa a tanulás, a művészet és a tudomány központja maradt. Az ottani tudósok megőrizték a klasszikus szövegeket és számos témában eredetit alkottak.

© Getty Images

Haditechnika -

A középkori Európa jelentős katonai újítások tanúja volt; ilyen volt többek között a ló kengyelének kifejlesztése, amely forradalmasította a lovassági hadviselést. Ezek a fejlesztések megnövelték a középkori hadviselés összetettségét.

© Getty Images

Az urbanizáció növekedése -

Az úgynevezett sötét középkor nem a városok hanyatlásának időszaka volt; ehelyett új városok kezdtek kialakulni és a meglévő városok növekedtek, különösen a 11. században. A kereskedelem növekedése az olyan városokban, mint Velence és Brugge, megalapozta Európa későbbi gazdasági terjeszkedését.

© Getty Images

Középkori irodalom -

A középkori Európában rengeteg irodalmi mű született, köztük a „Beowulf” (a képen), Dante „Isteni színjáték” és Chaucer „Canterbury mesék” című műve. Ezeket a munkákat a világirodalom remekműveinek tekintik és a középkori történetmesélés és kultúra összetettségét mutatják be.

© Getty Images

A vikingek kora -

Kr. u. 800 és 1050 között a vikingek (akiket gyakran fosztogatóknak tartanak) felfedezők és kereskedők is voltak, akik összekötötték Európát távoli országokkal, többek között Észak-Amerikával, Oroszországgal és a Közel-Kelettel. Utazásaik bővítették Európa földrajzi ismereteit és hozzájárultak a kereskedelmi hálózatok kiépítéséhez.

© Getty Images

Csillagászat -

A középkori tudósokat mélyen érdekelte a természet világa és ebben az időszakban virágzott a csillagászat is. Olyan személyiségek, mint Venerabilis Bede és később Roger Bacon, továbbfejlesztették a csillagászati ismereteket.

© Getty Images

A keresztes hadjáratok -

A történelem egyik legszörnyűbb korszaka a keresztes hadjáratok ideje, amely a 11. és 13. század közötti vallási háborúk sorozata volt. De ezek a háborúk nem voltak teljesen sötétséggel telve.

© Getty Images

Az információ terjedése -

Bár a keresztes hadjáratok konfliktusokkal teli időszakot jelentettek, elősegítették az Európa és a Közel-Kelet közötti kulturális cserét is. A keresztesek olyan tudást, javakat és eszméket hoztak magukkal, amelyek később hatással voltak az európai kultúrára, többek között az orvostudomány, a filozófia és az építészet terén elért eredményekre.

© Getty Images

Modern tudomány -

A középkor nem volt mentes a tudományos kutatásoktól sem. Albertus Magnus például a 13. században számos előrelépést tett a biológia, a kémia és a fizika területén, ami megalapozta a későbbi tudományos forradalmat.

© Public Domain

Érett középkor -

A magas középkort (1000-1300) a szellemi életerő jellemezte. Arisztotelész műveinek újrafelfedezése vitákat gerjesztett az európai egyetemeken majd a skolasztika fejlődéséhez vezetett.

© Getty Images

Középkori művészet -

Az illuminált kéziratoktól kezdve a bonyolult szobrokig és freskókig a középkori művészet a múlt élénk és szellemileg gazdag társadalmát tükrözi. A művészetet nemcsak vallási célokra használták, hanem világi eredmények ünneplésére is, ami bizonyítja, hogy a középkor messze nem volt kulturálisan sivár.

© Getty Images

A felvilágosodás kora -

Ahogy Petrarca a 14. században, úgy a felvilágosodás korának (1685-1815) elfogult tudósai is jelentős előrelépésnek tekintették saját korszakukat az azt megelőző évekhez képest. A „sötét századok” kifejezés számos időszakon keresztül újrahasznosíthatóvá vált.

© Getty Images

Edward Gibbon -

Edward Gibbon (1737-1794) angol történész és politikus egyike volt azoknak, akik még a felvilágosodás korában is a „sötét középkor” kifejezést hirdették. Irodalmi műveiben ugyanis úgy írja le ezt a korszakot, mint ami tele volt barbár hódítókkal, ezt azonban az idők során megcáfolták.

© Getty Images

Sztereotípia -

A modern tudósok ma már úgy tudják, hogy a „sötét középkor” kifejezés a középkor sztereotípiájára utal. Ezért, hogy ne legyenek benne ezek az előítéletek, sokan csak kozépkorként hivatkoznak erre a korszakra.

Források: (Getty Museum) (History) (Europeana) (Britannica) (Smithsonian Magazine)

© Getty Images