© Shutterstock

Rekeszek -

Az kolmpartmentalizálás hasznos taktika a terünk vagy környezetünk rendezésére. Néha a psziché megpróbálja ugyanezt tenni az érzelmeinkkel.

© Shutterstock

Védekező mechanizmus -

Amikor gondolataink és érzéseink ellentmondanak egymásnak akkor belső konfliktust tapasztalunk.

© Shutterstock

Védekezés -

Ha belső konfliktusaink vannak, az kellemetlen a pszichének. Szeretnénk minél jobban megvédeni magunkat a szorongó érzésektől, hogy jól tudjunk teljesíteni a világban.

© Shutterstock

Védekezés -

© Shutterstock

Munkahelyi elvárások -

A munka megkívánja, hogy félre tegyük személyes problémáinkat, hogy az adott feladatra tudjunk koncentrálni. Vannak, akik kifejlesztenek egy munkahelyi és egy otthoni személyiséget, hogy felosszák ezt a viselkedésbeli különbséget.

© Shutterstock

Munkahelyi elvárások -

Munkahelyi személyiségünk akkor kerül előtérbe, ha produktívnak kell lennünk, annak ellenére, hogy számos személyes problémával vagy stresszel küzdünk a magánéletünkben.

© Shutterstock

Munkahelyi személyiség -

Míg néhány ember például kemény vagy szigorú munkahelyi személyiséggel rendelkezik, addig otthoni életükben és kapcsolataikban egy gyengédebb egyéniséget mutathatnak.

© Shutterstock

Munkahelyi személyiség -

Ha a munkahelyi személyiségünk túlságosan előtérbe kerül a szakmai „győzelmek” ünneplésekor akkor ez ütközhet az otthoni személyiségükkel, ez pedig kognitív disszonanciához vezet.

© Shutterstock

Munkahelyi személyiség -

Az ilyen módon történő kompartmentalizáció az, hogy nem veszzük észre azt amikor életünk egyik területén használt személyiségünk befolyásolja a másikat.

© Shutterstock

Ismerkedés és kapcsolatok -

A kompartmentalizáció azonban befolyásolhatja intim kapcsolatainkat is. Egy hosszú távú kapcsolatban segíthet elkerülni a kisebb nézeteltéréseket.

© Shutterstock

Ismerkedés és kapcsolatok -

Azonban, a politikai nézeteltérések, egy másik emberrel való barátságod, vagy partnered bánás módja háziállatotokkal, mind egy nagyobb probléma jele lehet ha nem megfelelő.

© Shutterstock

Red-flagek ignorálása -

A randevúzások során oda kell figyelni arra, amit általában "red-flageként" szoktunk emlegetni..

© Shutterstock

Red-flagek ignorálása -

Az igazság az, hogy az emberek nem mindig hagyják figyelmen kívül a "red-flageket". Azonban hajlamosak kompartmentalizálni bizonyos negatív viselkedési formákat, hogy fenntartsanak egy pozitív képet valakiről.

© Shutterstock

Mindennapos élet -

Egy bizonyos mértékű kompartmentalizáció hasznos lehet. Ha úgy érezzük, hogy az érzelmeink befolyásolják cselekvő képességüket érdemes félre tenni őket egy nyugottab pillanatig ahol aztán átgondolhatjuk és feldolgozhatjuk a történteket. Ha ez a jelenség ritkán fordul elő, nem valószínű, hogy nagyobb probléma lesz az életünkben

© Shutterstock

Tagadás -

A kompartmentalizáló emberek kerülik, hogy egy nyilvánvaló problémát megosszanak családjukkal vagy barátaikkal és inkább tagadásban élnek

© Shutterstock

Racionalizálás -

A nehéz gondolatok racionalizálása egy másik módja annak, hogy az emberek kompartmentalizáljanak, ami különösen veszélyes lehet, ha függőségekről van szó.

© Shutterstock

Különböző viselkedés különböző emberekkel -

Munkavégzés során időnként más-más viselkedésmódra van szükség a különböző emberekkel való komunikációhoz. Ha ezt a stratégiát a körülötted élő  embereken is alkalmazod, az egy nagyobb problémát is jelenthet.

© Shutterstock

Freudi elmélet -

Sigmund Freud (1856-1939) azonosította a kompartmentalizáció fogalmát. Bár sok elméletét megkérdőjelezték az évek során, ez javarészt a mai napig élvezi a mentálhigiénés szakemberek támogatását.

© Shutterstock

Freudi elmélet -

Freud úgy vélte, hogy 18 hónapos és 5 éves kor között egy megküzdési mechanizmusként fejlődött ki. Néhány ember számára ez a tanult viselkedés felnőttkorban is folytatódik.

© Shutterstock

Elkerülés -

Ha a kompartmentalizáció felnőttkorban is folytatódik, az a fontos és kezelendő kérdések ignorálásához is vezethet.

© Shutterstock

Elkerülés -

Ez az ignorancia akár önpusztító magatartáshoz is vezethet, amely elvonhatja a figyelmet az elfojtott érzelmekről.

© Shutterstock

Trauma -

Néhány ember számára a kompartmentalizációt egy trauma váltja ki. Például egy szexuális zaklatás áldozata erősnek akarhat tűnni, nehogy újra átélje a tehetetlenség érzését.

© Shutterstock

Trauma -

Egy traumatikus autóbaleset után előfordulhat, hogy egy személynek újra vezetnie kell, hogy végezhesse munkáját és kötelezettségeit. Azonban maga a tett megkövetelheti a kompartmentalizációt, hogy elkerüljük a baleset által okozott emlékek és érzelmek újraélést minden alkalommal mikor a volán mögé ülünk.

© Shutterstock

Függőségek -

A kompartmentalizáció gyakran megfigyelhető, függőséggel küzdő emberekben. Ezt alkalmazhatják megküzdési stratégiaként, hogy kezeljék a függőségükkel járó bűntudatot és szégyenérzetet.

© Shutterstock

Függőségek -

Sok gyógyuló szenvedélybeteg meglepődik azon, ahogyan igazolni tudta viselkedését és az okozott károkat. Sokak számára ez nem jöhetett volna létre a kompartmentalizáció nélkül.

© Shutterstock

A "tudathasadás" -

A kompartmentalizáció kezelésének egyik módja az, hogy a tudatosságot mindfullnes gyakorlatokon keresztül próbáljuk felépíteni. Ez segít rávilágitani arra, hogy mikor történik a tudattalan „hasadás”.

© Shutterstock

Integráció -

A tudattalanság ellentéte a tudatosság, amely az elmét, a szívet és a szellemet összhangba hozza, ez más néven az integráció.

© Shutterstock

A terápia segíthet -

Egy komplikált világban élünk, ahol gyakran túlhajszoljuk magunkat és beleeshetünk a kompartmentalizáció probléma körébe. Egy terapeutával való beszélgetés segíthet azonosítani és megérteni a nem káros gondolat meneteket és megküzdési mechanizmusokat, hogy integráltabb módon élhess.

Forrás: (Psychology Today) (MindBodyGreen) (Choosing Therapy)

© Shutterstock