Mi az a Rorschach-teszt, és miért olyan ellentmondásos?

<p>A Rorschach-tesztet először egy svájci pszichiáter alkalmazta a 20. század elején, egy projektív teszt, amelyet mentális betegségek diagnosztizálására használnak. Valójában nagyon megosztja a pszichológiai közösséget. Azok, akik hisznek a Rorschach-tesztben, úgy gondolják, hogy ez egy értékes diagnosztikai eszköz, amely széles körben alkalmazható. A szakértők számára azonban, akik nem hisznek benne, a Rorschach-teszt teljesen felháborító, legfeljebb áltudomány.Annak ellenére, hogy viták övezik, a Rorschach-tesztet továbbra is számos fontos összefüggésben használják, például a büntetőeljárások vádlottjainál mentális betegséggel diagnosztizáltaknál. Kíváncsi vagy a részletekre? Tekintsd meg ezt a galériát, ha többet szeretnél megtudni.</p>

0 / 28 Fotos

Hermann Rorschach -

A Rorschach-teszt egy prediktív pszichológiai teszt, amelyet Hermann Rorschach svájci pszichiáter dolgozott ki a 20. század elején.

1 / 28 Fotos

Carl Jung tanítványa -

Míg a Zürichi Egyetemen tanult, és Carl Jung előadásokon vett részt, Rorschach érdeklődni kezdett az elme értelmezésének módjai iránt.

2 / 28 Fotos

Korai kísérletek -

Korai kísérletei során egy sor tintafoltot mutatott meg a vizsgálat résztvevőinek és feljegyezte, mit és hogyan láttak.

3 / 28 Fotos

Szándékok -

Rorschach kezdetben arra gondolt, hogy a tintafoltokat egyfajta észlelési kísérletként használja, semmint diagnosztikai tesztként.

4 / 28 Fotos

A minták felismerése -

Hamarosan azonban rájött, hogy a különböző személyiségjegyekkel rendelkező emberek válaszaiban minták vannak.

5 / 28 Fotos

Kezdeti eredmények -

1918-ra a fiatal Rorschach felírta első tintafoltos kísérletének eredményeit, az általa alkalmazott módszert és az eredmények értelmezésének alapsémáját.

6 / 28 Fotos

Hosszan tartó hatás -

Bár Rorschach 1922-ben elhunyt, és nem tett láthatta munkája későbbi hatását, mégis egy fontos projektív teszt alapját képezte, amelyet ma is használnak.

7 / 28 Fotos

Kortárs alkalmazások -

Valójában a több évtizedes vita ellenére a Rorschach-tesztet még mindig számos kortárs kontextusban használják, a tárgyalóteremtől a munkaerő-toborzásig.

8 / 28 Fotos

Alapfeltevés -

A teszt alapfeltevése az, hogy a tintafoltokon látható képek vizsgálatával a pszichiáterek következtetéseket vonhatnak le az illető lelkiállapotáról, illetve arról, hogy nem szenved-e mentális betegségben.

9 / 28 Fotos

A válaszok összehasonlítása -

Az ötlet az volt, hogy a mentális betegségben szenvedők által adott válaszok jelentősen eltérnek majd a mentálisan egészséges emberek válaszaitól.

10 / 28 Fotos

A teszt kidolgozása -

A tesztnek Rorschach napjai óta számos iterációja volt, de még mindig ugyanazokat a tintafoltok alapképeit használjuk, amelyeket ő maga 1917-ben és 1918-ban.

11 / 28 Fotos

Helyes és helytelen válaszok -

A Rorschach tesztnél fontos megjegyezni, hogy vannak „helyes” és „helytelen” válaszok. 2009-ben hatalmas felháborodást keltett, amikor a Wikipédia közzétette ezeket a válaszokat.

12 / 28 Fotos

Titokba burkolózva -

Sok pszichológus szerint ez felháborító, mert magukat a Rorschach-tintafoltokat titokban tartották, nem is beszélve a tesztre adott válaszokról.

13 / 28 Fotos

A teszt kockáztatása -

Az volt a gondolat, hogy a válaszok közzétételével a betegek képesek lesznek tanulni a teszthez és megjegyezni a helyes válaszokat, ezáltal a teszt használhatatlanná válik.

14 / 28 Fotos

Félreértés -

Ezek a pszichológusok nem vették észre, hogy a Rorschach-tesztre adott válaszok legalább az 1970-es évek óta nyilvánosak voltak.

15 / 28 Fotos

Korábbi publikációk -

Valójában Florence R. Miale és Michael Selzer 1975-ös „A nürnbergi elme” című könyvében, valamint William Poundstone 1983-as „Big Secrets” című könyvében jelentek meg.

16 / 28 Fotos

Csalásra vonatkozó utasítások -

Az utóbbi könyvben még egy rész is található arról, hogyan lehet „csalni” a Rorschach teszten. Vagyis hogyan adj válaszokat úgy, hogy ne tűnj úgy mintha lelkileg rosszul lennél.

17 / 28 Fotos

Sok hűhó semmiért -

Talán nem is volt szükség ekkora vitára, amikor a Rorschach-teszt válaszait nyilvánosságra hozták a Wikipédián. Valójában a válaszok már a nyilvánosság előtt voltak, bár kevésbé könnyen hozzáférhetően.

18 / 28 Fotos

Igazi vita -

Az igazi vita a Rorschach-tesztet illetően az, hogy egyáltalán érvényes-e. Ha nem, akkor nincs sok értelme az amúgy is értéktelen teszt védelmének.

19 / 28 Fotos

Támogatók -

A Rorschach-teszt támogatói úgy vélik, hogy ez egy érzékeny és egyértelmű eszköz, amely pontosan képes kimutatni egy sor egészségügyi állapotot.

20 / 28 Fotos

Támogatják a használatát -

A pszichológia területén a teszt támogatói szorgalmazzák a teszt további alkalmazását súlyos helyzetekben, például ha valakit mentális betegséggel diagnosztizálnak.

21 / 28 Fotos

Kritikusok -

A pszichológiai közösség kritikusai azonban úgy vélik, hogy a teszt nem más, mint áltudomány, és folyamatos használata kínos a szakmában.

22 / 28 Fotos

– Mi a baj Rorschach-al? -

2003-ban pszichológusok egy csoportja, akik kételkedtek a teszt érvényességében, kiadta a „Mi a baj Rorschach-al?” című könyvét.

23 / 28 Fotos

Gyengék -

A könyvben a társszerzők több mint 50 éves kutatást és tanulmányokat vizsgáltak a Rorschach-teszt tudományos bizonyítékairól, és arra a következtetésre jutottak, hogy a teszt "legjobb esetben gyenge, legrosszabb esetben pedig nincs értelme".

24 / 28 Fotos

Nyilvános szkepticizmus -

A közvélemény nem nézi jó szemmel a Rorschach-tesztet; sokan szkeptikusak abban a tekintetben, hogy valójában mennyi betekintést tud nyújtani.

25 / 28 Fotos

Általános szkepticizmus -

Ennek egy része a pszichiátriai vizsgálatokkal kapcsolatos általános szkepticizmusnak köszönhető. Ez azzal is összefügghet, hogy a Rorschach-teszt nem ad „konkrét” eredményt, mint például az IQ-teszt.

26 / 28 Fotos

Ellentmondás -

Érdemes azonban észben tartani, hogy ha az emberi elméről van szó, ésszerűtlen a száraz-tényszerű eredményre számítani.

Források: (The Guardian) (Live Science)