A következő globális egészségügyi válság már folyamatban van
A 20. század elején a gyermekbénulás volt az egyik legrettegettebb betegség az iparosodott országokban, amely évente több ezer gyermeket bénított meg. Nem sokkal azután az 50-es és 60-as években bevezették a hatékony vakcinákat, így a gyermekbénulás ellenőrzés alá került és gyakorlatilag megszűnt. Ez a folyamat valamivel tovább tartott, a fejlődő országokban. A 70-es évektől kezdődő nemzeti immunizálási programok azonban segítettek a betegség megfékezésében.
A gyermekbénulás elleni védőoltások alkalmazása majdnem felszámolta a betegséget világszerte, de két ország sajnos megmaradt: Pakisztán és Afganisztán. A gyermekbénulás 25 év után a Gázai övezetben is újra felbukkant, és arra kényszerítette az ENSZ-t és a helyi egészségügyi hatóságokat, hogy a konfliktus kellős közepén oltási kampányt indítsanak.
Kattints ide, ha többet szeretnél megtudni a gyermekbénulás történetéről.
Ez az egyiptomi tábla egy elszáradt lábú papot ábrázol, ami a történészek szerint arra utal, hogy a gyermekbénulás évezredek óta létezik.
1789-ben Michael Underwood brit orvos kísérletet tett a gyermekbénulás első ismert klinikai leírására, „az alsó végtagok elgyengülésének” nevezve.
Németországban Jacob von Heine végezte el a gyermekbénulás első szisztematikus vizsgálatát, és kidolgozta azt az elméletet, hogy a betegség fertőző lehet.
Az Egyesült Államokban dokumentálták a gyermekbénulás első jelentős kitörését.
Ivar Wickman svéd orvos azonosította a gyermekbénulás járványos és fertőző jellegét.
A román Constantin Levaditi, valamint a képen látható Karl Landsteiner és Erwin Popper osztrák orvosok fedezték fel a poliovírust 1909-ben.
A New York-i gyermekbénulás járvány fokozta az aggodalmakat az Atlanti-óceán mindkét partján. Ez azonban felgyorsította a betegség terjedésének kutatását.
Philip Drinker és Louie Shaw kifejlesztette a "vastüdőt", hogy megmentse a gyermekbénulás miatt lebénult és lélegezni nem tudók életét. 1939-re körülbelül 1000 volt használatban az Egyesült Államokban.
Macfarlane Burnet és Dr. Jean MacNamara ausztrál virológusok a poliovírus több típusát azonosították, amelyeket 1., 2. és 3. típusként azonosítottak.
Franklin D. Roosevelt elnök megalapította a National Foundation for Infantile Paralysis-t, egy adománygyűjtő szervezetet, amely a gyermekbénulás kutatására szakosodott.
Az amerikaiak, Thomas Huckle Weller és Frederick Chapman Robbins felfedezték, hogyan lehet nagy mennyiségben szaporítani a poliovírust, megnyitva ezzel az utat a vakcinák előtt. 1954-ben Nobel-díjat kaptak munkájukért.
Jonas Salk amerikai virológus kifejlesztette az első sikeres vakcinát a gyermekbénulás ellen.
Albert Sabin lengyel származású amerikai orvoskutató kifejlesztette a gyermekbénulás (OPV) elleni orális vakcinát, amely gyorsan a világ legtöbb nemzeti immunizálási programjának oltóanyagává vált.
1962-ben az Egyesült Királyság áttért Sabin OPV vakcinájára, a fejlett világ legtöbb országával együtt. Az Egyesült Királyságban 1984 óta nem fordult elő a betegség.
A sántaságról – a járásképtelenségről – végzett felmérések kimutatták, hogy a gyermekbénulás sok fejlődő országban is elterjedt. Ez aztán az OPV-vel történő immunizálás bevezetéséhez vezetett szinte minden nemzeti immunizálási programban.
Az Egészségügyi Világtalálkozó határozatot fogadott el az Expanded Program on Immunization (EPI) létrehozásáról, amely a világ minden gyermekéhez eljuttatja a vakcinákat.
A Globális Polio Laboratory Network hivatalosan 1990-ben jött létre a poliovírusok különböző országokban való jelenlétének észlelésére.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felszámolta a gyermekbénulást Amerikában. A perui Junínban élő hároméves kisfiú, Luis Fermin Tenorio volt az utolsó ismert gyermekbénulásos eset a régióban.
Kínában már több mint 80 millió gyermeket oltottak be gyermekbénulás ellen.
Több mint 56 millió gyermeket oltottak be 19 országban az európai és a kelet-mediterrán régiókban. Indiában 87 millió gyermeket oltottak be.
Nelson Mandela dél-afrikai elnök elindította a Kick Polio Out of Africa kampányt, hogy felszámolja a gyermekbénulást Afrikában.
A Csendes-óceán nyugati régióját a WHO mentesítette a gyermekbénulástól. Továbbá rekordszámú, 550 millió gyermek kapott orális polio vakcinát szerte a világon.
Több mint 575 millió gyermeket oltottak be 94 országban, köztük 35 milliót Afganisztánban és Pakisztánban, és 16 milliót a konfliktusok által sújtott közép-afrikai országokban.
A WHO 2002. június 21-én bejelentette, hogy Európa mentes a gyermekbénulástól. Több mint 500 millió gyermeket oltattak be 100 országban.
Afrikában a szinkronizált nemzeti immunizálási napok 23 országban 80 millió gyermeket céloztak meg. Ez lett a legnagyobb összehangolt gyermekbénulás elleni immunizálás a kontinensen.
Új monovalens orális polio-vakcinák (mOPV) válnak elérhetővé a kiegészítő immunizációs tevékenységek hatásának fokozására.
Négy ország maradt: Afganisztán, India, Nigéria és Pakisztán. A jemeni és indonéziai járványkitöréseket sikerült megállítani.
2008-ban a gyermekbénulás új kitörése terjedt át Nigériából Nyugat-Afrikába. A gyermekbénulás felszámolása a WHO „legfőbb prioritásává” vált.
Tádzsikisztánban és Kongóban is nagyszámú gyermekbénulás járványok fordultak elő, több mint 400 esetet számoltak. Az év végére mindkét országban megállították a terjedést.
Az izraeli-Hamász konfliktus 2023-as kezdete óta a gázai polio-vakcinával való ellátottság valamivel több mint 80%-ra esett vissza. 2024 szeptemberében az Egyesült Nemzetek Szervezete oltási kampányt indított azzal a céllal, hogy 640 ezer 10 év alatti gyermeknek adjon orális cseppeket.
Források: (Bénulás felszámolása) (BBC) (WHO) (Al Jazeera)
A gyermekbénulás története: a felszámolásától az újbóli megjelenéséig
Bénító és életveszélyes betegség
HEALTH Betegségek
A 20. század elején a gyermekbénulás volt az egyik legrettegettebb betegség az iparosodott országokban, amely évente több ezer gyermeket bénított meg. Nem sokkal azután az 50-es és 60-as években bevezették a hatékony vakcinákat, így a gyermekbénulás ellenőrzés alá került és gyakorlatilag megszűnt. Ez a folyamat valamivel tovább tartott, a fejlődő országokban. A 70-es évektől kezdődő nemzeti immunizálási programok azonban segítettek a betegség megfékezésében.A gyermekbénulás elleni védőoltások alkalmazása majdnem felszámolta a betegséget világszerte, de két ország sajnos megmaradt: Pakisztán és Afganisztán. A gyermekbénulás 25 év után a Gázai övezetben is újra felbukkant, és arra kényszerítette az ENSZ-t és a helyi egészségügyi hatóságokat, hogy a konfliktus kellős közepén oltási kampányt indítsanak.Kattints ide, ha többet szeretnél megtudni a gyermekbénulás történetéről.