Hippokratész görög orvos írt a járványokról ie 400-ban.
A Biblia leírja, hogyan kell kezelni és gyógyítani a leprában szenvedőket. A Leviticus könyve utal a leprások karanténba helyezésére.
A velencei kikötőbe (akkoriban nemzetközi kereskedelmi csomópont) érkező hajókat, amelyekről azt gyanították, hogy betegeket szállítottak, egy karanténszigetre küldték, ahol 40 napig tartózkodtak.
A karantén szó az olasz quarantinario szóból származik, bár vannak utalások a quaranta giorni kifejezésre is (mindkét kifejezés "40 napot" jelent).
Különféle elméletek léteznek. Az egyik verzió Hippokratész szövegeire mutat rá, egy másik elmélet a pitagorasz számelmélethez kapcsolja, aztán persze ott van a Biblia.
Más európai városok követték és bevezették a karanténszabályokat
A karantént az 1688-as, illetve az 1691-es sárgaláz-kitörések megfékezésére használták. Ezt követték az egész 18. században, amikor például a himlős embereket elrendelték, hogy maradjanak elszigeteltek.
A városba érkező matrózokat a Philadelphia Lazaretto-ba (egy karanténállomás/kórház) küldik, de a karantén hiábavaló volt a sárgaláz ellen, mivel a betegséget szúnyogok terjesztik.
1814-ben egy angol hajó, amely elítélteket szállított Ausztráliába, megérkezett Sydney kikötőjébe, több mint 40 emberrel akik tífusz fertőzöttek voltak. Az így létrejött karanténállomás valószínűleg az első volt Ausztrália történetében.
1892-ben tífusszal fertőzött orosz zsidó bevándorlók érkeztek Ellis Islandre. Ezt követte a kolerajárvány. Az események karanténrendszer bevezetéséhez vezettek.
A bubópestis járvány miatt a hatóságok elszigetelték a kínai negyedet. A kínai bevándorló közösséget súlyosan érintette, mivel sok munkás elveszítette állását, és diszkriminációval szembesült.
Mary Mallon, ismertebb nevén "tífusz Mary" volt az első feljegyzett tünetmentes tífuszhordozó eset az Egyesült Államokban.
"Tífusz Mary" immunis volt a betegséggel szemben, és szakácsként végzett munkája során felelős volt a terjedésért. Karanténba helyezték, majd a North Brother Islanden helyezték intézetbe.
A nemi úton terjedő betegségek komoly gondot jelentettek az első világháború alatt. A "dolgozó lányokat" bebörtönözték, mivel a katonák nemi betegségek miatt betegedtek meg. Még azelőtt is osztottak óvszert, hogy az amerikai katonákat Franciaországba szállították volna.
A becslések szerint 50 millió halálos áldozatot számlált világszerte, ezért a betegség megfékezésére olyan intézkedéseket alkalmaztak, mint az elkülönítés és a karantén.
A spanyolnátha idején az Amerikai Szamoa karanténba utasította az összes beérkező hajót, ami nulla influenzafertőzést eredményezett. Az Új-Zéland által irányított Nyugat-Szamoát viszont 90%-os fertőzési arány sújtotta.
1969-ben az Apollo 11 űrhajósait karanténba helyezték, miután visszatértek a Földre, hogy megakadályozzák a Hold mikroorganizmusai általi esetleges szennyeződést.
A járvány 175 embert fertőzött meg, és 35-en haltak meg. Hadiállapot hirdettek ki, és számos karanténra került sor. Ezután az Egészségügyi Világszervezet hatalmas oltási kampányt tartott.
A 2003-as SARS-járvány miatt minden egyes megerősített esetre csaknem 100 ember került karanténba Kanadában. Csak Torontóban körülbelül 30 000 embert zártak kórházba vagy otthonába.
A sertésinfluenza néven is ismert járvány Mexikóból indult ki, és számos országban karanténhoz vezetett.
Hongkongban több mint 280 embert helyeztek karanténba a Metropark Hotelben, beleértve a vendégeket és a személyzetet.
Egy másik példa egy tengerjáró hajó 2000 utasával Ausztráliában karanténban.
2014-ben Yumen 30 000 lakosa nem hagyhatta el a várost, és 151 embert helyeztek karanténba, miután egy ember bubópestisben meghalt.
Libériában West Point környéke 10 napig karanténban volt. Sierra Leonéban háromnapos karantént vezettek be, és az embereknek otthon kellett maradniuk.
2014-ben Kaci Hickox ápolónőt az Egyesült Államokból, Maine-ből karanténba helyezték, miután New Jersey-be érkezett. Nemrég fogadták el az új kötelező karanténrendeletet.
Hickox ebolás betegeket kezelt Sierra Leonéban. Figyelmen kívül hagyta a karanténszabályokat, és jogi csatába kezdett a kormánnyal.
A sima sárga zászló (amely a nemzetközi tengeri jelzőzászlók között "Quebec" vagy "Q" néven ismert) korábban a karantént jelezte, de manapság valójában az ellenkezőjét jelzi – azt jelenti, hogy a legénység egésze egészséges.
Jelenleg a "Lima" zászlót, más néven "Yellow Jack"-et használják, amikor egy hajó karanténban van a kikötőben.
Ebben a galériában visszatekintünk a karantén gyakorlatának eredetére és történetére, valamint visszatekintünk leghíresebb eseteire. Kattints ide, ha többet szeretnél megtudni.
Koronavírus és a karanténok rövid története
A koronavírus okozta az emberiség történetének legnagyobb karanténját
HEALTH Cordon sanitaire
2020-ban a világ az emberiség történetének legnagyobb karanténjának volt tanúja. Míg mértéke miatt ez példátlan esemény volt, a történelem során karantént már korábban is alkalmaztak a betegségek megfékezésére. A fertőzött egyének elkülönítése hatékonynak bizonyult bizonyos járványok megfékezésére. Ennek eredményeként a karantént alkalmazzák a mai napig.
Ebben a galériában visszatekintünk a karantén gyakorlatának eredetére és történetére, valamint visszatekintünk leghíresebb eseteire. Kattints ide, ha többet szeretnél megtudni.